Gálaest Erkel Ferenc operáiból és kompozícióiból. Kassa, 2011. május 31.
Fellépnek:
Bazsinka Zsuzsanna, Kriszta Kinga, Cselóczki Tamás, Wagner Lajos operaénekesek,
Kassai István zongoraművész, a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Debreceni Fesztiválkórus (karigazgató: Pad Zoltán, vezényel: Kocsár Balázs)
A Gyulai Várszínház előadása az EU Tanácsának magyar elnöksége alkalmával a kassai Magyar Főkonzulátus és az Állami Filharmónia szervezésében.
Műsor:
I. rész
1.Hunyadi nyitány – Zenekar
2. Mátyás áriája – Kriszta Kinga
3. V. László áriája – Cselóczki Tamás
4. II. felvonás nyitókép – Kriszta Kinga, Kórus női kar
5. Mint a tenger – Bazsinka Zsuzsanna, Kórus női kar
6. Gara nádor bosszú áriája – Wagner Lajos
7. László és Mária búcsúja- Kriszta Kinga – Cselóczki Tamás- Wagner Lajos
8. Hunyadi: I felvonás finálé (Cselszövőkar) – Cselóczki Tamás, Kórus férfikar
Szünet
II. rész
1. Változatok Bartay Endre: Csel című operájára – Kassai István zongoraművész
2. Bánk áriája – Mint száműzött ki vándorol… – Cselóczki Tamás
3. Bánk – Tiborc – Cselóczki Tamás, Wagner Lajos
4. Ég ura kérünk… – Kórus
5. Melinda áriája, Ölj meg engem Bánk – Bazsinka Zsuzsanna
6. Bordal – Wagner Lajos, Kórus
7. Három a tánc, három a tánc – Kórus
8. Hunyadi: Palotás – Zenekar
Erkel Ferenc
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongorista. Ő volt a magyar nemzeti opera megteremtője, elsősorban a történelmi témájú operákat írt, amely gyakori téma volt Magyarországon a XIX. században. Az Ő „himnusza”lett 1844-ben a nemzeti himnusz Magyarországon.
Erkel Ferenc Gyulán született, Erkel József fiaként, aki szintén zenész volt. Az első négy operája szövegkönyvet Egressy Béni írta. A legismertebb operák mellett, írt zongora- és kórusdarabokat, valamint a fenséges ünnepi nyitányokat. Hector Berlioz miután megismerte a Rákóczi induló dallamát, felhasználta „A Faust elkárhozása.” című művében. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának a vezetője volt (1853-ban alapították). 1886-ig a Magyar Zeneakadémia igazgatója és zongora tanára volt. A Magyar Állami Operaház 1884-ban nyílt meg, amelynek ő volt a zenei igazgatója, itt 9 operát írt, többek között a Bánk bánt és a Hunyadi Lászlót. Erkel Ferenc nemzetközileg is elismert kiváló sakkozó volt, és egyik alapítója a Pesti Sakk-Körnek. Ő volt a legnagyobb hatású magyar zeneszerző a 19. században.
Bazsinka Zsuzsanna
A gálakoncerten láthatjuk-hallhatjuk a csodálatos hangú koloratúr szopránt Érdemes művészt, Bazsinka Zsuzsannát, aki 1989 óta a Magyar Állami Operaház magánénekesnője. A ’90-es évek elején néhány évadot Németországban töltött, 1994-ben tért vissza Magyarországra. Tagja volt a karlsruhei, a lipcsei valamint az esseni operaháznak.
Kriszta Kinga
2008-ban diplomázott a Debreceni Egyetem Zeneművészeti karának magánének szakán Dr. Mohos Nagy Éva tanítványaként. Fontosabb szerepei: Smetana: Eladott menyasszony – Masenyka, Mozart: A varázsfuvola – Pamina,
Erkel: Hunyadi László – Mátyás.
Jelenleg a debreceni Csokonai Színházban és a Magyar Állami Operaházban énekel.
Cselóczki Tamás
A Liszt Ferenc Zeneakadémia szegedi tagozatán tanult. 2001-ben tagja lett a Honvéd Együttesnek. Operaénekesi karrierje Verdi: A trubadúr című operájával kezdődött, Manricót énekelte. Ezt követően a többi között volt Don José Bizet Carmenjében, Bánk bán és Dózsa György Erkel operájában, valamint Kalaf Puccini Turandotjában. Egyre többször látható-hallható koncerteken, például Verdi Requiemjében, Dvorak Stabat Materében és Kodály Psalmus Hungaricusában. A Zeneakadémia színpadán Beethoven IX. szimfóniájával debütált a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Külföldön énekelt a többi között Izraelben, Oroszországban, Ausztriában és Japán számost koncert- és színháztermében. Több fesztivál állandó fellépő művésze.
Wágner Lajos
1985 óta a debreceni Csokonai Színház operaénekese. Vendégként fellépett az Operaház színpadán, több ízben szerepelt a Szegedi Nemzeti Színház és Miskolci Nemzeti Színház operatársulatánál is.
Kassai István
Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, aki Erkel zongoradarabjait szólaltatja meg. Kassai István 14 évesen nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára Kadosa Pál és Ránki Dezső osztályába, de hosszabb-rövidebb ideig zongorát tanult Jandó Jenőtől, Kocsis Zoltántól és Cziffra Györgytől is. 1982-ben diplomázott, majd Franciaországban mesterkurzusokon vett részt. 1984-ben francia állami ösztöndíjjal megszerezte második diplomáját Párizsban. 1987 óra kizárólag magyar zenével foglalkozik, korszaka a magyar romantika és századforduló zenéje.
Kocsár Balázs
Budapesten született, zeneszerzést és karvezetést is itt tanult. Tanulmányait a Bécsi Zeneakadémián, és a Sibelius Zeneakadémián folytatta Finnországban. 1993-tól-1999-ig a debreceni Csokonai Színház zeneigazgatója. 1999-2002-ig a Frankfurti Operaház Első karmestere. 2005-től ismét a Csokonai Színház zeneigazgatója és a Debreceni Filharmonikus Zenekar és Kodály Kórus művészeti vezetője. Számos koncertet és operaelőadást vezényel Európa nagy városaiban, Lipcsében, Hamburgban, Kölnben, Baselben, Milánóban, Palermóban, Firenzében, Rómában, Antwerpenben.
Debreceni Filharmonikus Zenekar
A Debreceni Filharmonikus Zenekar1923-ban alakult és hamarosan az ország első jelentős vidéki zenekarává fejlődött. 1952-től főhivatású, önálló intézmény, ez évtől kezdve egyaránt szerepel szimfonikus hangversenyeken s operaelőadásokon. 2005-től a Debreceni Filharmonikus Zenekar és Kodály kórus Művészeti vezetője Kocsár Balázs. A zenekar a Debreceni Csokonai Színház opera előadásinak rendszeres közreműködője. Számos kortárs magyar és külföldi mű ősbemutatója fűződik az együttes nevéhez. A zenekar évek óta hatalmas sikerrel mutatkozik be Franciaország számos nagyvárosában. Az elmúlt évben olyan neves karmesterekkel dolgozhatott és dolgozik együtt, mint Vásáry Tamás, Karolos Trikolidis, Ivan Anguelov, Medveczky Ádám, Vashegyi György, Gál Tamás, Bogányi Tibor, Oliver von Dohnányi, Kesselyák Gergely.
A Debreceni Fesztiválkórusról
A DFK 2010-ben alakult a Debreceni Kodály Kórus és a Csokonai Színház támogatásával. Az énekkar tagjai magasan képzett hivatásos énekesek, akiknek célja a magyar zene- és kóruskultúra értékeinek felmutatása és továbbvitele. A kórus tagjai különböző formációkban rendszeresen fellépnek hangversenyeken, szerepeltek már számos CD-felvételen és nem utolsó sorban operaelőadások állandó közreműködői. A kórus szakmai vezetője, annak megalakulása óta Pálinkás Péter, a Csokonai Színház karigazgatója. A 2010-es Erkel év kapcsán az énekkar több alkalommal lépett fel Erkel Ferenc: Hunyadi László és Bánk bán című operáinak népszerű kórusrészletei előadójaként határainkon belül és külföldön egyaránt.
-
- Gálaest Erkel Ferenc operáiból és kompozícióiból. Kassa, 2011. május 31.
Fellépnek:
Bazsinka Zsuzsanna, Kriszta Kinga, Cselóczki Tamás, Wagner Lajos operaénekesek,
Kassai István zongoraművész, a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Debreceni Fesztiválkórus (karigazgató: Pad Zoltán, vezényel: Kocsár Balázs)
A Gyulai Várszínház előadása az EU Tanácsának magyar elnöksége alkalmával a kassai Magyar Főkonzulátus és az Állami Filharmónia szervezésében.
Műsor:
I. rész
1.Hunyadi nyitány – Zenekar
2. Mátyás áriája – Kriszta Kinga
3. V. László áriája – Cselóczki Tamás
4. II. felvonás nyitókép – Kriszta Kinga, Kórus női kar
5. Mint a tenger – Bazsinka Zsuzsanna, Kórus női kar
6. Gara nádor bosszú áriája – Wagner Lajos
7. László és Mária búcsúja- Kriszta Kinga - Cselóczki Tamás- Wagner Lajos
8. Hunyadi: I felvonás finálé (Cselszövőkar) – Cselóczki Tamás, Kórus férfikar
Szünet
II. rész
1. Változatok Bartay Endre: Csel című operájára – Kassai István zongoraművész
2. Bánk áriája – Mint száműzött ki vándorol… - Cselóczki Tamás
3. Bánk – Tiborc – Cselóczki Tamás, Wagner Lajos
4. Ég ura kérünk… - Kórus
5. Melinda áriája, Ölj meg engem Bánk – Bazsinka Zsuzsanna
6. Bordal – Wagner Lajos, Kórus
7. Három a tánc, három a tánc – Kórus
8. Hunyadi: Palotás - Zenekar
Erkel Ferenc
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongorista. Ő volt a magyar nemzeti opera megteremtője, elsősorban a történelmi témájú operákat írt, amely gyakori téma volt Magyarországon a XIX. században. Az Ő „himnusza”lett 1844-ben a nemzeti himnusz Magyarországon.
Erkel Ferenc Gyulán született, Erkel József fiaként, aki szintén zenész volt. Az első négy operája szövegkönyvet Egressy Béni írta. A legismertebb operák mellett, írt zongora- és kórusdarabokat, valamint a fenséges ünnepi nyitányokat. Hector Berlioz miután megismerte a Rákóczi induló dallamát, felhasználta „A Faust elkárhozása.” című művében. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának a vezetője volt (1853-ban alapították). 1886-ig a Magyar Zeneakadémia igazgatója és zongora tanára volt. A Magyar Állami Operaház 1884-ban nyílt meg, amelynek ő volt a zenei igazgatója, itt 9 operát írt, többek között a Bánk bánt és a Hunyadi Lászlót. Erkel Ferenc nemzetközileg is elismert kiváló sakkozó volt, és egyik alapítója a Pesti Sakk-Körnek. Ő volt a legnagyobb hatású magyar zeneszerző a 19. században.
Bazsinka Zsuzsanna
A gálakoncerten láthatjuk-hallhatjuk a csodálatos hangú koloratúr szopránt Érdemes művészt, Bazsinka Zsuzsannát, aki 1989 óta a Magyar Állami Operaház magánénekesnője. A ’90-es évek elején néhány évadot Németországban töltött, 1994-ben tért vissza Magyarországra. Tagja volt a karlsruhei, a lipcsei valamint az esseni operaháznak.
Kriszta Kinga
2008-ban diplomázott a Debreceni Egyetem Zeneművészeti karának magánének szakán Dr. Mohos Nagy Éva tanítványaként. Fontosabb szerepei: Smetana: Eladott menyasszony - Masenyka, Mozart: A varázsfuvola - Pamina,
Erkel: Hunyadi László – Mátyás.
Jelenleg a debreceni Csokonai Színházban és a Magyar Állami Operaházban énekel.
Cselóczki Tamás
A Liszt Ferenc Zeneakadémia szegedi tagozatán tanult. 2001-ben tagja lett a Honvéd Együttesnek. Operaénekesi karrierje Verdi: A trubadúr című operájával kezdődött, Manricót énekelte. Ezt követően a többi között volt Don José Bizet Carmenjében, Bánk bán és Dózsa György Erkel operájában, valamint Kalaf Puccini Turandotjában. Egyre többször látható-hallható koncerteken, például Verdi Requiemjében, Dvorak Stabat Materében és Kodály Psalmus Hungaricusában. A Zeneakadémia színpadán Beethoven IX. szimfóniájával debütált a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Külföldön énekelt a többi között Izraelben, Oroszországban, Ausztriában és Japán számost koncert- és színháztermében. Több fesztivál állandó fellépő művésze.
Wágner Lajos
1985 óta a debreceni Csokonai Színház operaénekese. Vendégként fellépett az Operaház színpadán, több ízben szerepelt a Szegedi Nemzeti Színház és Miskolci Nemzeti Színház operatársulatánál is.
Kassai István
Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, aki Erkel zongoradarabjait szólaltatja meg. Kassai István 14 évesen nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára Kadosa Pál és Ránki Dezső osztályába, de hosszabb-rövidebb ideig zongorát tanult Jandó Jenőtől, Kocsis Zoltántól és Cziffra Györgytől is. 1982-ben diplomázott, majd Franciaországban mesterkurzusokon vett részt. 1984-ben francia állami ösztöndíjjal megszerezte második diplomáját Párizsban. 1987 óra kizárólag magyar zenével foglalkozik, korszaka a magyar romantika és századforduló zenéje.
Kocsár Balázs
Budapesten született, zeneszerzést és karvezetést is itt tanult. Tanulmányait a Bécsi Zeneakadémián, és a Sibelius Zeneakadémián folytatta Finnországban. 1993-tól-1999-ig a debreceni Csokonai Színház zeneigazgatója. 1999-2002-ig a Frankfurti Operaház Első karmestere. 2005-től ismét a Csokonai Színház zeneigazgatója és a Debreceni Filharmonikus Zenekar és Kodály Kórus művészeti vezetője. Számos koncertet és operaelőadást vezényel Európa nagy városaiban, Lipcsében, Hamburgban, Kölnben, Baselben, Milánóban, Palermóban, Firenzében, Rómában, Antwerpenben.
Debreceni Filharmonikus Zenekar
A Debreceni Filharmonikus Zenekar1923-ban alakult és hamarosan az ország első jelentős vidéki zenekarává fejlődött. 1952-től főhivatású, önálló intézmény, ez évtől kezdve egyaránt szerepel szimfonikus hangversenyeken s operaelőadásokon. 2005-től a Debreceni Filharmonikus Zenekar és Kodály kórus Művészeti vezetője Kocsár Balázs. A zenekar a Debreceni Csokonai Színház opera előadásinak rendszeres közreműködője. Számos kortárs magyar és külföldi mű ősbemutatója fűződik az együttes nevéhez. A zenekar évek óta hatalmas sikerrel mutatkozik be Franciaország számos nagyvárosában. Az elmúlt évben olyan neves karmesterekkel dolgozhatott és dolgozik együtt, mint Vásáry Tamás, Karolos Trikolidis, Ivan Anguelov, Medveczky Ádám, Vashegyi György, Gál Tamás, Bogányi Tibor, Oliver von Dohnányi, Kesselyák Gergely.
A Debreceni Fesztiválkórusról
A DFK 2010-ben alakult a Debreceni Kodály Kórus és a Csokonai Színház támogatásával. Az énekkar tagjai magasan képzett hivatásos énekesek, akiknek célja a magyar zene- és kóruskultúra értékeinek felmutatása és továbbvitele. A kórus tagjai különböző formációkban rendszeresen fellépnek hangversenyeken, szerepeltek már számos CD-felvételen és nem utolsó sorban operaelőadások állandó közreműködői. A kórus szakmai vezetője, annak megalakulása óta Pálinkás Péter, a Csokonai Színház karigazgatója. A 2010-es Erkel év kapcsán az énekkar több alkalommal lépett fel Erkel Ferenc: Hunyadi László és Bánk bán című operáinak népszerű kórusrészletei előadójaként határainkon belül és külföldön egyaránt.
