Baka
Dunaszerdahelyen és környékén, valamint a járás nagy falvai mellett, az 1950-es év első felében további öt, túlnyomórészt kis létszámú településen jött létre Csemadok alapszervezet: Cséfalván, Madon, Bakán, Királyfiakarcsán és Albáron.
Baka település már a közepes nagyságú falvak közé sorolható a Dunaszerdahelyi járásban. A faluban 1950. április 1-jén tartották a Csemadok alapszervezetének alakuló gyűlését, ahol a 43 alapító tag közül 32-en jelentek meg. A vendégek között ott volt a Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Bizottságának elnöke Mondok Gábor is. A politikai jellegű felszólalások mellett itt is több szavalat hangzott el, és ismertették a Csemadok alapszabályzatát.
A szervezet első vezetőségét az alábbi összetételben hagyták jóvá:
Elnök: Hideghéty Endre (molnár), alelnök: Tóth István (földműves), titkár: , Rácz László (tanító), pénztáros. Somogyi László (földműves), kulturális felelős: Kovács Zoltán (mészáros), Gazda: Ambrus Vince (napszámos), Ellenőr: Jandura Ignác (kovács) és Fenes István (napszámos), választmányi tagok: Matus Ferenc, (napszámos), Nogell Béla (földműves), Kovács Ignác (molnár), Nagy Mária (varrónő), Szedlák Mária (nevelőnő), Zsemle János (földműves), Jandura Béla (tanonc), Onódi Imre (napszámos),
A szervezet megalakulását követő évben létrejött a színjátszócsoport, Kovács Zoltán vezetésével. Több sikeres bemutatójuk volt, köztük a Cigány, Karikagyűrű, Sárga csikó című színművek.
Dokumentumok az alakulásról:
A Csemadok Bakai Alapszervezete alakuló ülésének jegyzőkönyve és alapító tagjai
