2016. március 01., kedd 8:27 | Hírek.sk |
Forrás: Hírek.sk, – miskó –

SZENC. A Szencen élő 57 éves Bárdos Gyula az első szlovákiai magyar államfőjelöltként írta be nevét a felvidéki magyarság történetébe. A Magyar Közösség Pártja volt parlamenti képviselője és frakcióvezetője jelenleg a Csemadok országos elnökeként tevékenykedik, emellett az MKP országos elnökségi tagja és Pozsony megyei elnöke. Az MKP választási jelöltlistájának 2. helyén szerepel. A Hírek.sk-nak adott interjújában egyebek mellett a végéhez közeledő választási ciklust értékelte, illetve az esetleges mandátumszerzésével kapcsolatos prioritásait, valamint az MKP koalíciós elképzeléseit is ecsetelte.

Elsősorban az MKP-ban és a Csemadokban végzett sokrétű munkájának, illetve az államfőválasztáson elért eredményének köszönhető az, hogy közvetlenül Berényi József pártelnök után a Magyar Közösség Pártja (MKP) jelöltlistájának 2. helyét foglalhatja el?

Ez a megtisztelő hely elsősorban az MKP Országos Tanácsa döntésének köszönhető. Hozzátenném, Berényi József országos pártelnökünk javaslatának megfelelően alakult ki a lista, tehát a 2. helyem több összetevő eredménye. Igazából azonban nem is az a fontos, hogy valaki a lista hányadik helyén szerepel. Sokkal fontosabb az, hogy mi mindent akar elérni, milyen közösségi akarattal szeretné képviselni a felvidéki magyarságot. Az összefogás-lista bármelyik helyén való szereplésemet egyformán megtiszteltetésnek venném. Bármelyik helyet elfogadtam volna, ugyanúgy végezném a feladataimat, mint az élmezőnyben szerepelve.

A végéhez közeledik a választási ciklus, s bár az MKP nem volt a szlovák törvényhozás része, de kérem, hogy a felvidéki magyarság szempontjából értékelje az elmúlt négy évet.

Közösségünk szempontjából nagyon rossznak ítélem meg az eltelt négy esztendőt. Magyar, illetve kisebbségi ügyekben ennyire gyengén még sosem teljesített parlamenti képviselet, mint az elmúlt években. Ezen a téren tulajdonképpen alig lehet találni legalább részleges előrelépést. A felvidéki magyarok ügyében valójában semmiféle fontos döntés nem született. Remélem, hogy a következő négy év során végre pozitív irányú elmozdulások történnek.

A március 5-i parlamenti választás az MKP számára is új esélyt jelent. A Magyar Közösség Pártja és saját parlamenti bejutása esetén a sok égető gond közül melyeket szeretné majd az elsők között orvosolni képviselőtársaival együtt?

Elöljáróban hangsúlyoznám: Csemadok-elnökként és az első felvidéki magyar államfőjelöltként is nagyon fontosnak tartom a magyar–magyar összefogást. Ahhoz először az kell, hogy az MKP összefogás-listája mindenképpen bekerüljön a törvényhozásba, másodsorban pedig az, hogy a parlamentbe bármely párt színeiben bekerülő magyart képviselőket sikerüljön leültetni egy közös asztalhoz. El kell érni azt, hogy a jövőben a közösségünket érintő ügyekben ne a pártpolitika és az egyéni érdek, hanem a közösségi érdek legyen domináns. Ez a legfontosabb! Természetesen emellett szintén fontos Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatása, a jogbiztonság szavatolása, továbbá az oktatásügy és a kultúra területén az önkormányzatiság elve alapján olyan törvények megalkotása, amelyek számunkra lehetővé teszik azt, hogy a szülőföldünkön magyarként érvényesülhessünk.

Milyen összetételű, s milyen prioritásokat felvállaló új kormányt kíván magyar közösségünknek, illetve Szlovákia összlakosságának?

Nagyon-nagyon jó lenne, ha kormányváltásra kerülhetne sor, mindenképpen le kellene cserélni Robert Fico jelenlegi kormányát. A választópolgárok döntenek majd arról, hogy létrejöhet-e majd egy jobboldali kormány. Szerintem annak egyik előfeltétele az, hogy a felvidéki magyarok kellő számban járuljanak a választási urnákhoz, s az MKP-t is juttassák be a törvényhozásba. Pártunk továbbra is teljesen kizártnak tartja az Irány-Szociáldemokráciával (Smer-SD) és a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) a közös kormányzást. Ehelyett a többi jobboldali párt közös koalíciójában gondolkodunk. A jobboldali kormány legfontosabb feladata az lenne, hogy végre megszüntesse Dél-Szlovákia diszkriminációját, ami jelenleg a gazdaság, az úthálózat és infrastrukturális fejlesztés… területén is megnyilvánul. Sajnos, a régóta folyó „észak-dél harcban“ mindig a dél húzza a rövidebbet, s ezen végre változtatni kellene. Ennek kell majd az új kormányprogram egyik fő mozgatórugójává válnia! A jövőben a Dél-Szlovákiában élőknek is megfelelő arányban kell részesülniük mindazon javakból, amelyek nekünk, magyaroknak is járnak, hiszen mi is Szlovákia adófizető polgárai vagyunk.

Ha az MKP esetleg része lenne majd az új kormánynak, szorgalmaznák-e a régóta hiányolt kisebbségi kormánybiztos mielőbbi kinevezését?

Az MKP kormányba kerülése esetén a kisebbségi kormánybiztos kinevezésénél sokkal komolyabb igénnyel rukkolnánk elő: kérnénk a kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesi poszt visszaállítását, megfelelő jogkörökkel és költségvetési kerettel. Ez a minimum, amire a felvidéki magyar közösségnek szüksége van. Persze, ennek keretében majd lehet a kisebbségi kormánybiztos irodájáról és a kapcsolódó problémák megoldásáról is beszélni. Tehát az MKP nemcsak kisebbségi kormánybiztosban gondolkodik, hanem az említett miniszterelnök-helyettesi tisztséget szeretné visszaállítatni, ezzel is jelezve azt, hogy ennek a posztnak a hazai kisebbségi ügyek intézése terén, az új kormányon belül prioritást kell kapnia. Égető gondjainkat a továbbiakban nem szabad degradálni, hanem azokkal érdemben kell foglalkozni, keresve a lehető legjobb megoldásokat.

Adnak-e okot derűlátásra a végéhez közeledő választási kampány során szerzett tapasztalatai? Vajon a hazai magyar választópolgárok kellőképpen tudatosítják-e a március ötödikei döntésük jelentőségét?

Nagyon remélem, hogy a felvidéki magyarok szombaton felelősségteljes döntést hoznak majd. Egyrészt amiatt is, mert az MKP-nak négy évvel ezelőtt olyan pártlistája volt, amelyen csak néhány párton kívüli személy szerepelt. Most azonban az MKP jelöltlistája nem is annyira pártlista, sokkal inkább közösségi lista, amelyen nagyon sok Csemadok-tag, „vianovás“ fiatal, valamint a Fiatal Függetlenek és a Mi Magunk mozgalom összefogást fontosnak tartó tagja kapott helyet. Már magában a sok új arc listán való jelenléte is derűlátásra ad okot. Például az MKP-n kívül egyetlen más párt sem tudja felmutatni azt, hogy listája első 30 helyén korábban csak négyen szereztünk parlamenti tapasztalatot, tehát azon a fiatalok és a párton kívüliek is maximális mértékben teret kapnak, akik remélhetően további választópolgárokat szólítanak majd meg. Kampányunk során emberek sokaságával beszélgettünk, akik velünk, jelöltekkel együtt hisznek a változás jelentőségében, s ez szintén optimizmusra ad okot. Nem győzöm hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy a polgárok igenis menjenek el szavazni, tudatosítsák azt, hogy most közösen dönthetünk jövőnkről!

Hogyan, mivel ösztönözné a még mindig közönyös polgárok választókedvét?

Például azzal, hogy leszögezem: egyetlen MKP-ra leadott szavazat sem veszik el, mert a magyar párt az erős, hatékony és az eddiginél sokkal nagyobb érdekképviseletet biztosíthatja majd felvidéki magyarságunknak. Bízom abban, hogy most jobban sikerül mozgósítanunk, mint ahogy azt az előző években tettük. Az összefogásban résztvevő szervezetek és egyének, a Csemadok, a civil szféra és az MKP is tudatosíttatja a polgárokkal, hogy mindenképpen az urnákhoz kell járulniuk és a közösségi listára kell szavazniuk! Hangsúlyoznám: nem másokkal szemben, hanem egymással összefogva akarunk majd fellépni közösségi ügyekben.

Stratégiailag fontos városokban lesz az utolsó két kampányzáró rendezvényük: március 1-jén, kedden 19.30 órától a Ghymes együttessel, s az MKP-listán is szereplő Menyhárt József és Vadkerti Imre előadóművésszel együtt a dunaszerdahelyi sportcsarnokba, másnap pedig szintén fél nyolcra az Ismerős Arcok zenekarral és a Magyar Állami Népi Együttessel együtt a komáromi sportcsarnokba várják az érdeklődőket. Majd a 48 órás kampánycsend során mindenki alaposan megfontolhatja döntését…

Köztudott, hogy a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban él a legtöbb felvidéki magyar ember, ezért mindkét város, illetve járás kulcsfontosságú az MKP számára. Az a tény, hogy az ottani lakosságot milyen mértékben sikerül majd mozgósítani, illetve megnyerni közös magyar ügyünknek, döntő mértékben befolyásolhatja a választási végeredményt. Nagyon bízunk abban, hogy ennek a két stratégiai fontosságú régiónak a lakossága talán éppen a kampányzáró rendezvényeink hatására, más térségekben élőkhöz hasonlóan tudatosítja, hogy a szombati szavazás arról szól: felvidéki magyar emberek minél több magyar képviselőt juttassanak be a törvényhozásba, akik majd közösségünk eddiginél hatékonyabb parlamenti képviseletét biztosíthatják. Ezúton is a választókat arra kérem, hogy saját érdekükben, illetve utódaik jövője érdekében is menjenek el szavazni, és válasszák az MKP 21-es számú listáját!