A szabadban játszották. A földbe vájtak ki egy kb. 10 centiméter átmérőjű lyukat. E körül kb. 15-30 centiméternyire, egymástól egyenlő távolságra annyi kisebb – kb. 5 centiméter átmérőjű – lyukat vájtak ki, ahányan voltak.
A játékhoz szükség volt egy zsebkésre. A pengének azt az oldalát, ahol a körömmel vaió kinyitást elősegítő mélyedés szokott lenni, „cukor“-nak nevezték, a másik oldalát pedig „só“-nak.
A játékosok egymást váltogatva dobták a levegőbe a tenyerükre fektetett kést. Mielőtt azonban a dobásra sor került volna, a csoportból valaki mindig megkérdezte a dobásra készülődő játékostól:
– Mellik köll neked: a cukor vagy a só?
A felelet megadása után az illető játékos elvégezte a dobást. Ha válasza helyesnek bizonyult, a birtokában levő lyukkal nem történt semmi, téves felelet esetén azonban kiszélesítették a lyukat, mégpedig a központi lyuk irányában.
Sok hibás dobás esetén a lyuk elérté a központi lyukat, s az illető játékos kiesett a játékból.
Aki utolsónak maradt, az volt a győztes.

Alsóhatár, 1972 / Katona Jenő (kb. 60)