Májusban és júniusban szokták játszani. A hosszabb szárral leszakított pipacsbimbó tojásdad alakú zöld burkát kétoldalt körömmel felhasították, kihúzták belőle a göngyölegben levő hosszú sziromleveleket, majd kb. fél cm-t meghagyva, a szárat leszakították. A bimbó így olyan, mintha egy kis pap volna, hosszú piros ruhában, zöld palásttal a vállán. Ezután egy kinyílt vagy elvirágzott pipacs magházát a szártól mélyen a tőben körömmel elvágták, s az így kicsippentett részbe enyhén belenyomták az előbbi pipacsbimbó megmaradt szárát. A zöld bibetermék lett a pap feje, a sötétebb, rovátkázott bibekorona pedig a pap sapkája.
Tallós, 1976 / Czanik László (48)
