* 1929. október 25. Kolon, † 2012. május 25. Kolon / Önkéntes néprajzgyűjtő, helytörténész
Az 1940-es években a pozsonyi magyar gimnáziumba járt, tanulmányait a háborús események szakították félbe. Később gazdálkodó, munkás, Kolon község helyi nemzeti bizottsági elnöke (1954–1957), a helybeli mezőgazdasági szövetkezet segédkönyvelője (1958–1960), raktáros (1960–1977), majd a Csemadok Nyitrai járási bizottságának titkára (1977–1990). Szülőfaluja és szűkebb régiója, Zoboralja néphagyományainak gyűjtésével és helytörténetével foglalkozott.

Élete nagy részét Kolon és a zoboralji magyarság kulturális hírnevének bővítésére fordította. Évek során a nyitrai járási Csemadok titkári tisztségét töltötte be, így neki köszönhető részben, hogy a járás magyarlakta falvaiban még máig is működik a kulturális élet.
Kolonban alapítója volt a helyi Csemadok szervezetnek, részt vett a híres Koloni lagzi előadás bemutatásában, megszervezte és oszlopos tagja volt a Zobor Hangja Vegyeskarnak. A számtalan színelőadás szintén az ő nevéhez fűződik, színjátszóként és rendezőként egyaránt részt vett ezekben. A falumúzeum megalapítása is neki köszönhető, mert nem sajnált sem időt, sem energiát arra, hogy összegyűjtse a kiállításra alkalmas régi tárgyakat, és elhelyezze azokat a megjavított múzeumi helyiségekben. Az eredeti szabadtéri színpad létrejötténél és annak további átalakításánál János szava is döntőnek bizonyult. Ott volt a Koloni Visszhang szerkesztőségének soraiban, amikor faluújságunk elkezdte a most már 10 éves pályafutását. Ezért az odaadó kulturális és emberi tevékenységért Sándor Jánost Kolon község 1998-ban díszpolgárrá avatta. Sohasem a saját érdekeit követte munkája során, mindig a közérdeket helyezte tevékenységének előterébe.

Művei:
Kolon. Egy falu a Zoboralján (1996, 2004)
Falusi huncutságok Zoboraljáról (2006).