* 1908. március 12. Párkány † 1982. szeptember 15. Budapest / vegyész

1949–1950-ben a Kőszénbánya és Téglagyár Társaság Pesten nevű vállalat vegyésze. 1950-től a Budapesti Tűzállóanyaggyár munkatársa, a gyártmányok minőségjavításával foglalkozott, 1952-től főmérnök. Az 1953–1954. évi tervezett építőanyaggyártó-ipari fejlesztéshez kidolgozta a cementipari forgókemencék, mészégető kemencék stb. béléstégláinak korszerű gyártástechnológiáját. 1957-ben főmérnöki beosztásából felmentették és főtechnológussá nevezték ki, egyidejűleg új kutatásokra kapott megbízást. 1959–1963-ban a Magnezitipari Művek kutatólaboratóriumának vezetője, 1963-tól nyugalomba vonulásáig (1973) a fémoxid üzemet vezette. A Kossuth-díj ezüst fokozatával a kohászati tűzálló anyagok korszerű gyártástechnológiájának kidolgozásáért tüntették ki.