1. Fájdalomtól roskadozva jöttünk anyánk hozzád,
Te megérted szenvedésünk, (s) felénk fordul orcád.

2. Összetörve vérzik szívünk, feljajdul a lekünk,
Tenger bűnünk büntetését, segíts elviselnünk.

3. Igazságos haragjában büntet most szent fiad,
Értünk anyánk közbenjárónk emeld fel a szavad.

4. Hullasd a te drága künnyed, szent fiad szívére,
S úgy könyörögj értünk anyánk, mindnyájunk reménye.

5. Hétfájdalmú édesanyánk tudjuk, hogy meghallgatsz,
Szent fiad a te szavadra még egyszer irgalmazz.

6. Hogyha mi is bűnbánattal eléje térdelünk,
Megbocsátja hűtlenségünk és irgalmat nyerünk.

7. Hogyha minden rossz ember majd szereti már egymást,
Kéz a kézbe hálálkodva jövünk el tehozzád.

8. Akkor a mi boldogságunk mosolyogva néz le,
Béke lesz a világ felett, s ránk ragyog az élet.