1. Fejszë vágd lë azt a bërkët, kibë guzsaj terëm,
Tűz égesd ël azt a fát, kibë orsó terëm.
Víz vidd ël azt a földët, kibë kendër terëm,
Nem këll nekëm a kendëri, csak a pozdërvája,
Pozdërvábó’ tüzet rakok, mëgfűtőzök nála.

2. Hej valaki, valaki, gyere hozzám hálni,
Nincsen itthon az uram, oda van kaszálni.
Kilenc kopasz embërnek, csak úgy libëg a haja,
Az én szárnyas madarkám, nëm száll mindën ágra.

* Én së fekszëk mindënkor a paplanyos ágyra,
Csak letëszëm gyënge testëm a száraz lócára.

3. Alhatnál-ë Poli mátka éjjel a fonóba,
Alhatnának az ördögök a nagy dobogásba,
A szëmëm is majd kimërëd a nagy vigyázásba,
A pëndëlëm majd elrëpëd a nagy kukorgásba.

4. Bárra mëntëm házasodnyi, bár në mëntëm vóna,
Bárról vëttem feleségët, bár në vëttem vóna.
Bár az ördög ojjan vóna, kosarába tënne,
Minél jobban sivalkodna, anná jobban vinnë.

* a 3., 4. sor dallamára