Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1875. április 12-i megalakulásával új fejezet nyílt az erdélyi magyarság kulturális és közösségi életében – a dátumot az EMKE kezdeményezésére ma már az erdélyi közművelődés napjaként ünneplik. A kezdetek óta aktív társadalmi szerepet vállaló, komoly partneri hálózattal rendelkező szervezet április 11-én jubileumi közgyűlést és díjkiosztó ünnepséget tartott az eltelt 130 év hagyományai és eredményei előtt tisztelegve.
A jeles eseményt megelőző napon, április 10-én a résztvevők megkoszorúzták Kötő József, korábbi EMKE elnök sírját a Házsongárdi temetőben, majd az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházában Társadalmi szerepvállalás és részvétel a XIX. sz. végén – az EMKE indulása címmel jubileumi kiállítást nyitottak meg a magyarfenesi vegyeskar fellépésével.
Ezt követően a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal tanácskozására került sor. A Nemzeti Művelődési Intézetet a határokon átívelő magyar-magyar együttműködés és stratégiai megállapodás értelmében Kárpáti Árpád, a Kiemelt Programok Főosztálya főosztályvezetője képviselte. A művelődési intézeteket Gondi Martina, a zentai VMMI; Kepe Kocon Lili, a lendvai MNMI, Széman Péter, az EMKE-KeMI és Huszár László, a dunaszerdahelyi SZMMI igazgatói képviselték.
Április 11-én szombaton a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartották az EMKE Közgyűlését, amelyen Dávid Gyula 130 éves az EMKE és Huszár László A Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal bemutatása című előadások hangzottak el a tanácskozás részeként. Délután az EMKE-díjak és díszoklevelek ünnepélyes átadására került sor, amelyen a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal díszoklevelet vett át a magyar nemzeti műveltség Kárpát-medencei értékeinek kutatása, felkarolása és a közművelődés eszközeivel történő terjesztése terén végzett meghatározó munkásságáért.
