Mezei Gábor
* Pozsony, 1903. júl. 24. – † Pozsony, 1988. márc. 1. / újságíró, lapszerkesztő, zene- és irodalomkritikus
A középiskolát Po.-ban, Kassán, Bp.-en végezte, s rövid ideig a prágai német egyetem angol–német szakos hallgatója volt. 1945 előtt újságíróként dolgozott a Híradóban, a PMH-ban, az Új Hírekben, a Magyar Hírlapban (1941–1945), s felelős szerkesztője és kiadója volt a Magyar Minervának. 1950-től a magyar könyvkiadásban működött, s 1970-ben a Madách Kiadó munkatársaként ment nyugdíjba.
Polgári neve Walla Frigyes, de ezt publikációs tevékenységében ritkán használta; cikkeit, kritikáit és novelláit 1945 előtt Mezei Gábor, 1945 után Tanya Pál néven írta. Publikációi közül a zenekritikák, azok közül pedig a Bartókot és Kodályt népszerűsítő s a klasszikus hagyományt értékelő írások emelkednek ki (A Bartók–Kodály matiné, Híradó 1926. nov. 23.; A Csodálatos mandarin Prágában, Híradó 1927. márc. 1.; Kodály Háry Jánosa, Híradó 1930. márc. 26.; Liszt útja, MM 1933/10; Bach zenéje Szlovenszkón, MÍ 1937/1; A kétszázéves Mozart, F 1956/1 stb.). Egyéb fontosabb írásai: A kispolgárság énekese – Tamás Lajos költészetéről, MM 1932/7; A magyar könyvtárügy Szlovenszkón, MÍ 1937/1; Közép-Európa körvonalai – Gál István Apollójáról, MM 1937/1.
Irodalom: Turczel Lajos: A Magyar Minerva helye két háború közötti irodalmi sajtónkban. = Visszatekintések…, 1995.
T. L.
Hibát talált?
Üzenőfal