* Tardoskedd, 1936. okt. 1. / néprajzkutató
A komáromi magyar gimnáziumban érettségizett (1954), majd pedagógusként tevékenykedett (1954–1961). Később a po.-i Komenský Egyetemen levelező tagozaton elvégezte a néprajz szakot (1963–1968). A Csemadok KB néprajzi szakelőadója (1961–1983), a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének munkatársa (1983– 1993), a Szlovák Rádió Magyar Adásának dolgozója, ahol – később nyugdíjasként is – néprajzi műsorsorozatot szerkesztett.
Elsősorban a szlovákiai magyar népviseletek feltérképezésében és összegző bemutatásában ért el jelentős tudományos eredményeket. Írásai hazai magyar kulturális lapokban (Hét, Nő, Népművelés, ISZ), valamint szaklapokban, tanulmánykötetekben jelennek meg. Jelentős érdemei vannak az önkéntes gyűjtőmozgalom szervezésében, koordinálásában. Másfél évtizeden keresztül rendszeresen rendezett néprajzi kiállításokat a Gombaszögön és Zselizen évente megvalósult országos népművészeti fesztiválokon. Munkásságáért a Szlovák Néprajzi Társaság Nagydíját nyerte el (1984). A Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagjává választotta (1985), a Csemadok OV Emlékéremmel tüntette ki (1997), s megkapta a budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Életfa Díját is (1998).
Művek: Szlovákiai magyar népviseletek, 1998 (Jókai Máriával közösen); Szlovákiai magyar parasztviseletek, 2002.
Irodalom: Verebélyi Kincső: Szlovákiai magyar népviseletek. Acta Ethnologica Danubiana 1, 2000.
L. J.
