* Szentmihályfalva, 1902. február 23. – † Budapest, 1995. január 13. / jezsuita csillagász, teológus, a Szent István Akadémia tagja
Tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen végezte, majd a dublini obszervatóriumban bővítette ismereteit, 1934-ben a vatikáni Castel Gandolfo-i obszervatóriumban főleg a Tejút kiválasztott csillagmezőinek vizsgálata terén ért el jelentős eredményeket a Tejútrendszer szerkezetére vonatkozóan. Kettőscsillag és kisbolygó megfigyeléseket is végzett. 1940-től Kassán a Hittudományi Főiskolán kozmogóniát tanított, az 1945/46-os tanévben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Csillagászati tanszékének asszisztense, majd az 1950. július 9-én végrehajtott államosításig a kalocsai Haynald Csillagvizsgáló igazgatója. Itt újból csillagpárok mérésével foglalkozott. 1950-től minden jelentős csillagászati munka lehetőségétől elzárták. Tanulmányait az Astronomische Nachrichtenben, és 1937–1940 között a Comunicazione Specola Vaticana (CSP) köteteiben jelentek meg. 1992-től a Magyar Csillagászati Egyesület tiszteletbeli tagja.
Főbb művei:
A Nap-sebesség meghatározása gyenge fényű csillagok páros csoportosítása alapján (doktori értekezés), 1932;
Elements of the Solar Motions, 1932.
