* Pozsony, 1841. november 13. – † Vedrőd, 1924. november 11. vagy 1926. június 14. / miniszter, főispán, földrajzi utazó
Zichy Ferenc (Pozsony, 1811. január 24. – Káloz, 1900. július 17.) politikus, diplomata fia, Zichy Ágost (Penzing/Ausztria, 1852. június 14. – Bécs, 1925. október 4.) utazó bátyja. Bécsben végezte jogi tanulmányait. Ezután előbb a királyi Kúriánál működött, 1867-től 1869-ig földművelésügyi, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumi tiszteletbeli osztálytanácsos, 1868–1870 és 1872–1875 között országgyűlési képviselő. 1870-től az első fiumei kormányzó, majd 1872. december 5. és 1874. március 21. között földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint részben egyidejűleg (1875. március 2-ig) közmunka- és közlekedésügyi miniszter a Szlávy- és Bittó-kormányban. 1889–1893-ban Pozsony vármegye és város, 1891–1893-ban ideiglenes minőségben Trencsén vármegye főispánja is. Tisztéről az egyházpolitikai törvényjavaslatok ellenzése miatt lemondott. Főrendiházi tag; miniszterségét, ill. főispánságát követően távol tartotta magát az aktív közszerepléstől. Nagy utazásokat tett Európában, Ázsiában és Amerikában, legjelentősebb útja Ágost öccsével 1875–1877-ben Ázsiába vezetett. Megfordultak Kínában, Holland Kelet-Indiában, Sziámban, Japánban, majd a Góbi-sivatagon és Szibérián át tértek vissza Magyarországra. Erről az utazásról Zichy Ágost több tanulmányban számolt be, sőt erről tartotta akadémiai székfoglalóját is. Csak a múlt sz. hatvanas éveiben (1965 táján) bukkantak Zichy József Naplójára, amely az utazás során rögzített feljegyzéseket tartalmazza. A magyar nyelvű kézirat a család hagyatékából került a pozsonyi Szlovák Nemzeti Levéltárba. Ezt a Nyitrán élő Katarína Potoková szerkesztő fordította szlovákra, majd egy utószóval kiegészítve 2006-ban adták ki. Az eredeti szöveg egyelőre nem jelent meg nyomtatásban.
