* Ladomér, 1850. január 8. – † Budapest, 1923. május 9. / tanár, tanítónőképző igazgató, a magyar tanítónőképzés megújítója
Miután szülőfalujában csak szlovák iskola volt, nyolcgyermekes édesapja 1861-ben Győrbe küldte, ahol Zalud Antónia magániskolájában végzett, ott lett segédtanító. 1871-ben iratkozott be a budapesti Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetbe,majd az Állami Polgári Iskolai Tanárképzőn szerzett oklevelet magyar nyelvtan és történelem tárgyakból. 1874-ben az ipolysági polgári iskola vezetője. 1875. június 11-étől a Győri Állami Elemi Tanítónőképző Intézet első igazgatója. 1886-ban„rendcsinálás céljából” a kolozsvári tanítónőképző élére nevezték ki, 1896-ban a budapesti Polgári Tanítónő- és Nevelőképző Iskola igazgatója lett.
Főbb művei:
A régi jó időkről, 1884;
A Budapesti Állami Erzsébet Nőiskola … ismertetése, 1908;
Emlékeim, 1911.
