Sóltz Gyula

* Igló, 1837. március 1. – † Budapest, 1913. szeptember 16. / erdőmérnök, statisztikus

1858–1861-ben a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián tanult. Ezt követően Körmöcbányán, Bélabányán, Selmecbányán és Diósgyőrött működött. 1871–1893 között a selmeci Akadémián erdőbecsléstant, erdőrendezéstant, erdőértékszámítástant, statisztikát és erdőtörténetet adott elő. Tanári munkája során aktívan közreműködött a magyar erdészeti szaknyelv kidolgozásában, a magyar nyelvű erdészeti szakirodalom és szakoktatás megteremtésében. 1895-ben a földművelésügyi minisztérium erdőügyi osztályvezetője lett, 1897-ben országos főerdőmesternek nevezték ki. 1904-ben vonult nyugdíjba. Az Erdészeti Lapokban számos közleménye jelent meg. Fontosabb munkája: Az erdőbecsléstan kézikönyve (Fekete Lajossal),1882.