* Gölnicbánya, 1844. július 28. – † Budapest, 1935. április 11. / szemorvos, orvos-tábornok

Középiskoláit Eperjesen, Nagyváradon és Nagyszombatban végezte. 1861-ben beiratkozott a pesti egyetemre, ahol 1866-ban szerzett orvosdoktori oklevelet. 1869-ben a szemészet magántanára lett az egyetemen. Ekkor végezte azt a nevezetes műtétet, amely során egy betokosodott golyót távolított el Labát János szemüregéből, akinek az 1848/49-es szabadságharcban kilőtték a jobb szemét, de a golyó a szemüregében maradt. Az esetről a korabeli sajtó is beszámolt. Néhány évig Pesten volt orvos, Táncsics Mihályt is kezelte. 1872-ben Kassára költözött, ahol gyakorló orvosként tevékenykedett és törzsorvosi ranggal belépett a hadseregbe. 1896-ban kinevezték a Honvédelmi Minisztérium V. Egészségügyi Osztályának parancsnokává és 1897-ben vezér törzsorvossá léptették elő. Ettől fogva haláláig Budapesten élt. 1868-ban magyarra fordított egy német szakkönyvet, amely A szemészet kézikönyve címmel jelent meg. Számos szemészeti cikket és közleményt publikált.