* Aranyosmarót, 1887. november 7. – † Berlin, 1926. november 10. / irodalomtörténész, kultúrdiplomata
Egyetemi tanulmányait Budapesten, Párizsban és Berlinben végezte. 1909-től főreáliskolai tanár, majd a budapesti tanárképző intézet oktatója volt. 1916-ban ő lett a Berlini Magyar Intézet alapító-igazgatója, megszervezte a Berlini (Humboldt) Egyetemen a magyar nyelv és irodalom oktatását. 1924-ben létrehozta a berlini Collegium Hungaricumot. Nagy jelentőségű volt a magyar tudomány külföldi népszerűsítése érdekében elindított vállalkozása, az Ungarische Jahrbücher című folyóirat és az Ungarische Bibliothek c. kiadvány. Magyar és német szakfolyóiratokban számos összehasonlító irodalomtörténeti tárgyú dolgozata jelent meg. 1922-ben ő fedezte fel a latin nyelvű Leuveni kódexben az első magyar nyelvű verset, az Ómagyar Mária-siralom c költeményt. A kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába, ez elsősorban Muzslay István (1923–2007) jezsuita paptanárnak, a Leuveni Katolikus Egyetem közgazdászprofesszorának az érdeme.
