Csemadok » Dunán innen, Dunán túl – 1848/49 a Kisalföldön

A március 15-ei forradalmat követően 1848 decemberéig a magyar hadak katonailag még nem közvetlenül a bécsi udvarral álltak szemben. A császári sereg decemberi koncentrált támadása viszont nyilvánvalóvá tette, hogy az udvar a magyar önállóság és az áprilisi vívmányok teljes felszámolására törekszik. 1848. december 2-án V. Ferdinándot a kamarilla lemondatta, s unokaöccsét, a 18 éves Ferenc Józsefet nyilvánította osztrák császárrá és magyar királlyá. Néhány nap múlva megindult Windischgraetz a „rebellis” Magyarország megrendszabályozására. A császári sereg 44 ezer sorkatonájával mindössze 25 ezer, részben kiképzetlen honvéd nézett szembe. A csatákból kijutott a Kisalföldnek is, a legjelentősebb szerepe a térségben a komáromi erődnek volt.

Question 1 of 8

Csata a csárdánál

Az 1848/49-es szabadságharc idején, Somorján és környékén kisebb katonai ütközetekre került sor. Az 1849. május 12-én e környéken lezajlott csata tette híressé a hajdanában a város határában álló csárdát. A csárda épülete a harcok során elpusztult és hét magyar honvéd lelte itt halálát. Ma a hajdani csárda helye a csatában elesett szabadságharcosok sírkertje. A somorjaiak hagyományosan itt tartják a március 15-ei megemlékezéseiket.

Mi volt a csárda neve?

Gondűző

Pipagyújtó

Koczkás-csárda

Question 1 of 8

Question 2 of 8

A csallóközi vértanú

A dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum gyűjteményében található egy 98 cm-es parádés kard, hüvelyét aranyozott díszítések foglalatában négy színes csiszolt kő is ékesíti. S amely állítólag a szabadságharc egyik csallóközi illetőségű pozsonyi vértanúja, a családjával Előpatonyban lakó megyei másodalispánhoz tartozott. 1849 májusában a katonai bíróság „felségárulásban való tényleges részvétel miatt” előbb kötélhalálra ítélt, majd ezt megváltoztatva a pozsonyi vár koronatornya alatt agyonlövetett. Éberhardon áll az emlékműve.

Ki volt ő?

Jeszenák János

Mednyánszky László

Petőcz György

Question 2 of 8

Question 3 of 8

Aki Jókait megihlette

Csiliznyáradon van egy honvédsír. Színi Sebő Alajosé. A helyi illetőségű ezredest hősként ünnepelték, amikor 1849-ben a tápióbicskei csatában, Reidesel császári ezredest párbajban megölte. Állítólag Jókai Mór róla formálta egyik regényalakját.

Melyik regény, mely szereplőjéről van szó?

Mire megvénülünk – Sánta Pista

A kőszívű ember fiai - Baradlay Richárd

Az új földesúr – Bánnffy Zsigmond

Question 3 of 8

Question 4 of 8

Rómer Flóris, a nemzetőr

Az első magyar régész, művészettörténész, bencés szerzetes tanár is nemzetőr lett 1848-ban, majd besorozták a honvédsereg egyik utászzászlóaljába, ahol altiszti beosztást kapott, később tisztté avatták. Nevét ekkor tiltakozásként Rómaira változtatta. Ott volt az 1849. április 10-én vívott váci ütközetben, valamint Buda visszafoglalásánál is 1849. május 21-ént. 1849 novemberében 8 év várfogságot kapott. Rabsága alatt nyelveket tanult, kísérleteket végzett és rajztudását fejlesztette. Kirótt büntetésének több mint felét letöltötte, 1854-ben közkegyelemmel szabadult. A győri rendházba 1857-ben térhetett vissza.

Mi volt az ellen felhozott fő vádpont?

Nevének magyarosítása és a harcra való buzdítás

A harcokban való aktív részvétel

A szerzetesi életmód feladása, a tiszti rang elfogadása

Question 4 of 8

Question 5 of 8

Két csata Nyárasdon

Nyárasd község határában két ismert csata is zajlott. Az első a falu mellett, 1849. január 13-án. A komáromi vár legénységének ez volt az első csatája az osztrákokkal, akik a Csallóköz nagy részét uralták. A csatát az ellenség parancsnokának, báró Geramb alezredesnek ágyúgolyó általi halála döntötte el, miután az osztrák csapatok menekülni kezdtek és meg sem álltak Pozsonyig. A második nyárasdi csata 1849. június 20-21-én zajlott. A két napig tartó véres küzdelem eredményeként a magyar sereg elérte célját. A csatában elesett honvédeket a nyárasdi temetőben temették el. Sírjuk felett Alsó-Csallóközi járás lakói 1896-ban emlékművet emeltek.

Mi volt a magyar sereg fő célja?

Megvédeni az aszódi hidat

Megakadályozni az osztrák sereg előrenyomulását

Megakadályozni a cári és az osztrák sereg csatlakozását

Question 5 of 8

Question 6 of 8

A másik Görgey

1836-ban lépett be a 9. (Miklós) huszárezredbe. Az ezred a szabadságharc kezdetétől a magyar oldalon harcolt. Görgey Kornél a téli hadjárat kezdetén őrnagyként Görgei Artúr feldunai hadseregének egyik dandárparancsnoka. 1848. december 18-án ő vezette a magyar csapatokat a szabadságharc első nagyobb szabású lovassági összecsapásában. A Mosonból Győr felé hátráló magyar hadsereget a Miklós és a 10. (Vilmos) huszárezred biztosította és Görgey Kornél Jellasics üldöző lovasságát négy század Vilmos-huszár élén egy lendületes lovasrohammal visszavetette. A visszavonulás során a feldunai hadsereg utóvédjeként elmulasztotta csapatai biztosítását és december 28-án a bábolnai ütközetben dandárja súlyos veszteséget szenvedett. 1849 tavaszáig részt vett Görgei Artúr hadtestének összes ütközetében és több összecsapásban jelentős érdemeket szerzett.

Kije volt ő Görgei Artúrnak?

Névrokona

Bátyja

Unokaöccse

Question 6 of 8

Question 7 of 8

A szabadságharc legfontosabb csatája

Az első komáromi csatát, vagy komárom-szőnyi csatát Görgei és Kossuth egyértelműen a szabadságharc legfontosabb csatájának nevezte. Ez a csata döntötte el Magyarország sorsát, hiszen ennek következményeképp hívták be a cári Oroszország hadseregét. A Görgei vezette magyar haderő 24 000 főből állt, míg az osztrák hadseregnek 30 000 katonája volt Schlik vezérlete alatt. A csata 1849. április 26-án zajlott, A támadás magyar részről indult meg, 9 óra tájban Damjanich kitört a várból és Kiss Pállal együtt középen támadja meg Schliket. Ezalatt Görgei Ács felé vonulva az ellenség bal szárnyát támadta meg. Klapka ezalatt Ószőnybe vonult. A heves küzdelmet délután egy órakor Görgei félbeszakíttatta, egyrészt, mivel a magyar tüzérségnek elfogyott a lőszere, másrészt, mert a császáriak visszavonultak.

Milyen irányban hátrált a jelentős császári sereg?

Esztergom felé, ahol sokáig tartották magukat

Győr irányában, amely az utánpótlás szempontjából is fontos szerepet játszott

Mór felé, ahol újabb ütközetet vívtak

Question 7 of 8

Question 8 of 8

Hol az osztrák, hol a magyar az úr

Győr és az egész megye a szabadságharc idején egyszer magyar, másszor osztrák ellenőrzés alatt állt. Az 1849. június 28-ai csatát követően aztán már végleg császári kézen marad. Pöltenberg Ernő VII. hadtestje elveszíti a városért vívott csatát.

Ki vezette a győztes osztrák sereget?

Haynau

Schlik

Windischgraetz