Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Fadrusz János

Fadrusz János

* 1858. szeptember 2. Pozsony † 1903. október 26. Budapest / magyar szobrászművész, a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírű remekmű alkotója.

A kései magyar historizmus korának, a 19–20. század fordulójának legeredetibb tehetségű emlékműszobrásza, akinek alkotásai városterek emblematikus értékű monumentumai lettek. Fordulatos pályaképe több mozzanatában a Munkácsyéval mutat rokonságot. Szegény sorsú szülei csak rövid ideig taníttathatták, így sokáig lakatosinasként kereste kenyerét szülővárosában. Rendkívüli mintázó készségével és kézügyességével tűnt föl, s egy kiállított munkája pártfogókat szerzett neki. 1875–79 között a zayugróci fafaragó iskolában végzett tanulmányokat. Visszatérve Pozsonyba Batka János főlevéltáros ajánlására megkapta a Pozsonyi Első Takarékpénztár évi 600 forintos támogatását. Bécsbe ment, ahol előbb a szintén pozsonyi Viktor Tilgner műtermében dolgozott. Tilgner aprólékosságát azonban nem szerette, ezért ellenlábasához, Edmund Hellmerhez ment át, aki 1888-ban fölvette bécsi akadémiai osztályára. Krisztus a keresztfán című vizsgamunkájával (1891) az akadémia első díját és a budapesti Műcsarnok téli kiállításán a Képzőművészeti Társulat nagydíját nyerte el. 1892-ben Tilgnerrel szemben Pozsony városa őt bízta meg Mária Terézia emlékszobrának elkészítésével (1892). Budapesten véglegesen megtelepedve, 1896-ra készült el hatalmas műterme a Naphegyen, ahol valamennyi monumentális köztéri szobrát alkotta. 1894-ben Kolozsváron elnyerte a Mátyás-szoborpályázat első díját, majd Zilah városa bízta meg a jobbágyfölszabadító Wesselényi Miklós szoborkompozíciójának elkészítésével. Mindkét művet 1902 őszén avatták fel. Ugyanekkor készült el Zilahon a Tuhutum-obeliszk, amelyet ajándékba tervezett a szilágysági városnak. Köztéri művei közé tartozik még Wenckheim Béla kisbéri lovasszobra (1901) és Tisza Lajos kormánybiztos szegedi emlékműve (1903). Épületdíszítő munkái közül kiemelkedő értékűek az egykori budavári királyi palota számára készült kőoroszlánok és két nagyméretű Atlasz-szobra (ma az OSzK előcsarnokában). Bár mindössze tíz éve jutott a művészi alkotásra, műveivel kivívta a társadalom, a pályatársak és a kritika elismerését. Zala György és Stróbl Alajos mellett ő lett a századforduló korának legelismertebb és legtöbbet foglalkoztatott szobrásza. Az 1900-as párizsi világkiállításon a Mátyás-szobor mintájával szobrászati nagydíjat kapott, fölállításakor pedig az uralkodótól a II. osztályú Vaskorona Rendet. Fő műve, munkásságának csúcsa a kolozsvári Mátyás-szobor lett. Alkotója ezen a szoborkompozíción szabadult meg látványosan a neobarokk kötöttségektől, és jutott el a tiszta klasszicitásban testet öltő monumentális formaadáshoz. Fadrusz János művei a historizmus formakincséből építkeznek, alakjainak történeti hűségét mélyreható dokumentációval igyekezett hitelessé tenni. A szecesszió hatása épp hogy megérintette (Tuhutum-obeliszk). Érett művészi korszakából A farkasölő Toldi című kisplasztikája ismert.

Irodalom:
– Hercsuth K.: Fadrusz János élete és művészete, Pozsony, 1910
– Lázár B.: Fadrusz János élete és művészete, Budapest, é. n.
– Soós Gy.: Fadrusz János, Budapest, 1961
– Nagy I.: Társadalom és művészet: a historizmus szobrászai, Művészettörténeti Értesítő, 1990/1–2.
– Földes M.: Fadrusz János pozsonyi Mária Terézia-szobráról, Művészettörténeti Értesítő, 2000/1–2.
– Murádin J.: Fadrusz János. Két szobor száz éve, Kolozsvár, 2002.

Kategóriaországos
Életéhez kapcsolódó településekPozsony [Bratislava]
Működési ideje19. század / 20. század
Tevékenységi körképzőművész
ForrásinformációkMurádin Jenő, http://artportal.hu/lexikon/klasszikusok/fadrusz-janos
Rövid URL
ID82735
Módosítás dátuma2016. szeptember 27.

Hibát talált?

Üzenőfal