Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Agócs Gergely

Agócs Gergely

* 1969.október 27., Érsekújvár / népzenész, etnográfus

1969. október 27-én született, Érsekújváron. Gyermekkora legnagyobb részét nagyszüleinél, Füleken és környékén töltötte.1975-83 között ide járt alapiskolába. A népzene iránti érdeklődése is itt bontakozott ki. Az általános iskola elvégzése után felvételt nyert az akkor még Klement Gottwald nevét viselő losonci Építőipari Középiskola földmérő-térképész szakára, ahol 1987-ben sikeresen leérettségizett.
Már a középiskolai évek alatt felébredt benne az érdeklődés a tradicionális kultúrák iránt. Tizenhat évesen, 1985-ben ment el először népdalt gyűjteni. A gyűjtések légköre alakította ki benne a késztetést a folklórban való elmélyülésre, a nóták, a táncok megtanulására, a hangszeres muzsikálásra. (1987-88 között a Kassai Műszaki Főiskola Építészeti Karának hallgatója.) 1987-ben a kassai Csámborgó Zenekar tagjaként kezdett el zenélni. 1988-ban a Geodézia Állami Vállalat dolgozója Pozsonyban – geodétaként. 1988-1990 kötelező katonai szolgálatát teljesítette. 1988-ban megismerkedett az MTA ZTI népzenei osztályának dolgozóival, és ez a kapcsolat meghatározóvá vált a szakmai érdeklődése kibontakozásában.
1990-ben egyik alapító tagja volt a Szlovákiai Magyar Folklórszövetségnek, s itt a népzenei szekció munkáját irányította mindaddig, amíg ehhez megvoltak a szükséges keretek, azaz 1996 őszéig. 1990-1992 között a NAP Független Magyar Hetilap szerkesztője Pozsonyban. Közben tovább folytatta a népzenei gyűjtést, s mára kb. 700 órányi felvételt sikerült összegyűjtenie, elsősorban a szlovákiai magyarok között, de gyűjtött Erdélyben, Moldvában és Magyarországon is. Emellett a Kárpát-medence egyéb nemzetiségei (gorál-lengyelek, rutének, cigányok, horvátok, beások, románok, németek, szlovákok) körében is végezett etnomuzikológiai terepkutatást, valamint 2000-ben, egy tíznapos kiutazás keretében a Kaukázus északi oldalán élő kabardok, balkárok és karacsájok között is gyűjtött.
1990-1992 között a pozsonyi Szőttes Kamara Néptáncegyüttes énekes-hangszeres szólistája volt. 1993-ban elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet énekes-hangszeres szólista kategóriában. 1992-ben vetette alá magát az egyetemi képzésnek a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakán, s itt 1997 szeptemberében etnográfusi oklevelet szerezett. Szakdolgozata címe: Egy szürke meg egy hamuszín galamb – A hagyományos szellemi kultúra egy nógrádi magyar pásztor életében. Ebben az egyéniségmonográfiában megkísérelte összefoglalni az 1919-ben született tereskei Pál Istvánnak a folklór rendszerében keletkezett tudásanyagát. Pál István „felfedezésének“ a népzenei mozgalom szempontjából különös jelentősége van, hiszen ő a korábban már kihaltnak vélt magyar dudazene utolsó élő autentikus képviselője, ő (mai tudásunk szerint) az utolsó magyarországi „survival“ dudás, aki egyik példaképe, mestere, „fogadott nagyapja”. 1997-2000 között a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének „Fiatal Kutató” ösztöndíjában részesült. 2000 szeptemberében elkezdte a doktori képzést az ELTE BTK Magyar és Összehasonlító Folklorisztika PhD-programjának keretében. A programot vezető tanár Voigt Vilmos, aki disszertációja témájaként A szlovákiai magyarság hagyományos hangszeres zenei kultúrája c. munka tervezetét fogadta el.
Az egyetemi tanulmányok elvégzése után két akadémiai kutatóintézettől (néprajz és zenetudomány) is állásajánlatot kapott, és – elfogadva az MTA Zenetudományi Intézetének ajánlatát – elkezdett immár hivatásos népzenekutatóként dolgozni. Az itteni munkája során tovább gyarapította népzenei gyűjteményét, és kutatási eredményeimet szaklapokban, valamint hazai és nemzetközi konferenciákon publikálta. (előadások: 1997. Budapest, Hagyományos hangszeres zenepedagógia; 1998. Graz, “Das Hundedudelsacklied”; 1999. Budapest, Ördöngős dudások és egyéb tudományos muzsikusok; 2000. Budapest, Egy kuruckori töredék a felvidéki magyar folklórban.)
1990-ben kezdett előadóként szerepelni a magyarországi népzenei rendezvényeken és kiadványokon. 1992-től önálló műsoraival és számos lemezen való vendégszerepléssel vett részt a szakma életében. 1997 márciusa óta tagja a Budapesten működő Hegedős népzenei együttesnek. Itt énekes szólista, valamint fúvós minőségében tevékenykedett. Közös lemezei: Sok szép napot éjszakával (Honvéd kiadás, Bp.1998), Árgyélus kismadár (Écsi Gyöngyi énekes szólistával – Fonó Records, Bp. 2000), Musique de danse hongroise (Buda Musique, Paris 2001), Csillagok közt, gyöngyharmaton (Fonó Records, Bp. 2002). Túlparton – Hungaroton Classic, Budapest, 2004 (Szabadi Vilmos és Gulyás Márta közreműködésével). 2005 karácsonyára kiadott első szólólemeze: Kilencz Ballada – Fonó, Budapest A tradicionális ének és zene oktatásával is foglalkozik, elsősorban nyári népzenei táborokban.

1988 óta foglalkozik népzenei és néptáncrendezvények szervezésével:
– 1990-1997: a Szlovákiai Táncháztalálkozók zenei rendezője – Dunaszerdahely, majd Komárom,
– 1995, 1996, 1999: az Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár gálaműsorának rendezője Budapest Sportcsarnok,
– 1991-2001: a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség népzenei táborainak szakmai vezetője,
– 1999: a X. Szlovákiai Táncháztalálkozó Hegyeknek völgyében, virágoknak mezejében c. lemezének szerkesztője és zenei rendezője,
– 2002: a Visegrádi Együttműködés Országai Folklórtalálkozójának fesztiváligazgatója,
Az 1999. márciusa és 2000. februárja között eltelt időszakban a Fonó Budai Zeneházban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint az MTA ZTI támogatását élvező “Utolsó Óra” elnevezésű népzenegyűjtési program szlovákiai részének a szakmai vezetője.
2000/2001-es tanév őszi szemeszterében a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia tanszékén 12 részes előadássorozatot tartott, a program címe A zenei kulúra antropológiája. Ugyanebben a tanévben, a SZMF kétéves néptáncoktatói képzésének keretében előadássorozatot tartott az Általános néprajzi alapvetés címmel.
Tagja a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség, a magyarországi Táncház Egyesület, valamint a Muharay Szövetség elnökségének. Budapesten él, de szlovák állampolgár. Nős, felesége Pulen Csilla 1992-ben szerzett tanári diplomát a pozsonyi egyetemen, a magyar nyelv és irodalom-történelem szakpáron. Három gyermekünk van, Márton (1995), Julianna (1997) és István (2000).
A Kossuth Rádió népzenei műsoraiban is rendszeresen szerepel, szakértőként előadásokat tart. Népzenei oktatást végez általános- és középiskolákban, szakkört is vezet. A Füleki vár délköszöntő tárogatója az ő játékát süvölti nap mint nap a városkára, Krasznahorka vára kuruc hangulatát árasztva. 2001. október 1-jétől a budapesti Hagyományok Háza budai központjában dolgozik mint a Népművészeti Műhely (Közművelődési Tár) vezetője.
2007-től a Kecskeméti Népzenei Találkozó programjainak szakmai koordinátora.
2008- ban a Liszt Ferenc Zenetudományi Egyetem Népzene Tanszék – óraadó tanára (népdal főtárgy, kamaraének – stílusismeret, népzeneelmélet-és történet).
2012- ben a „Fölszállott a páva” televíziós népzenei és néptáncvetélkedő szakmai koordinátora, a verseny zsűrijének tagja.
2012- A Magyar Néprajzi Társaság Népzene-Néptánc szakosztályának elnöke.
2013. november 22-én az m1 televízió Életművész és 2014. április 2-án a Kossuth Rádió Arcvonások című műsorában mutatta be munkásságát.

Publikációk:

1994:
Bevezetés. in: Varsányi Ildikó: Gömöri népzene. Népzenei füzetek, Hangszeres népzenei példatár 3-7. Budapest
Az Ipoly mente hagyományos zenei kultúrájáról. in: Börzsönyvidék 2.
1-8. Szob

1996:
Utolsó Éden CD-antológia, szerkesztő (Etnofon, Budapest)

1998:
Hagyományos hangszeres zenepedagógia. in: Hon-és népismeret, néphagyomány az oktató-, nevelőmunkában. (szerk. Karácsony Molnár Erika, Kraiciné Szokoly Márta) 137-142. Budapest
Sok szép napot, éjszakával c. lemez zenei szerkesztője (Honvéd kiadás, Budapest)

2000:
“A kutyadudának a nótája” – A dudazene stílusa és előadásmódja a vonószenekarok gyakorlatában. in: Zenetudományi Dolgozatok 1999, 11-25. Budapest
Hegyeknek völgyében, virágoknak mezejében – népzenei CD-antológia, zenei rendező, szerkesztő (Fonó Records, Budapest)

2001:
A duda, a furulya és a kanásztülök – A magyar hangszeres zene folklórja (szerkesztő), Planétás kiadó, Budapest
A mesterség hagyományos elsajátítása a cigányzenészek körében (szlovákiai magyar példák), Fórum Társadalomtudományi Szemle, Pozsony

2002:
Mixtura Cultivalis – CD lemez, bevezető tanulmány, zenei szerkesztő (FA-908-2, Fonó Records, Budapest)

2003:
Néhány szó a hagyomány megkerülhetetlenségéről. In: Az Európai Unió agrárgazdasága-AgraEconomy of the European Union. VIII. Évf. 12. sz. 5-6. o.

2004:
Kürti bandák. A Vág-Garam köze népzenéje. Hagyományok Háza – Timp kiadó, Budapest
Ördöngös muzsikusok a Felföld hagyományos zenei kultúrájában
In: Az Idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára II, 79-118. o. L‘ Harmattan, Budapest
A társadalmi dimenziók és a hagyomány megkerülhetetlensége. In: Mester és tanítvány III. 2004. augusztus, 158-165.o.
Gyökerek és szárnyak. In: Túlparton. Bartók Béla műveiből és ezek népzenei előképeiből – CD lemez kísérő tanulmánya (HCD 32297, Hungaroton Classic), Budapest

2005:
Kilencz Ballada – szólólemez (Fonó Records, FA 224-2)

2006:
Felső Bodrogköz. Felvidéki magyar népzene – válogatás Agócs Gergely gyűjtéseiből – CD lemez (HH CD 010, Hagyományok Háza, Budapest)

2009:
Ami és ahogyan: témák és stílusok a magyar népzenében. In: Solymosi Tari Emőke (szerk.): Tisztelgés Lajtha László emléke előtt. Zenetudományi Konferenciaa a zeneszerző születésének 115. és halálának 45. évfordulója alkalmából. MTA Zenetudományi Intézet 2008. február 16. CD-ROM. Budapest

2010:
Kazária, avagy a tükör túloldala. A magyar folklór észak-kaukázusi párhuzamairól. Vasi Szemle LXIV. évf., 2010/1. 73-78.
Új Pátria – Csallóközi népzene. Gúta–Nagymegyer, Nemesócsa – Original
Village Music from the Csallóköz Region of South-Western Slovakia (FA-341-2, Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza), Budapest
Új Pátria – Mátyusföldi népzene. Pered–Diószeg – Original Hungarian Village
Music from the Galanta Area of Slovakia (FA-315-2, Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza), Budapest
Új Pátria – Zoboralji népzene. Zsére – Original Village Music from Slovakia’s
Zoboralja Region (FA-342-2, Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza), Budapest
Új Pátria – Vág–Garam közi népzene. Kürt – Original Village Music from the
Vág–Garam Köze Region in Southern Slovakia (FA-343-2, Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza), Budapest
Új Pátria – Garam menti népzene. Garamszőlős / Rybník – Original Village
Music from Slovakia’s Lower Garam /Hron River Region (FA-316-2, Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza), Budapest
Új Pátria – Ipoly menti népzene. Ipolypásztó–Ipolyhídvég – Original Village
Music from Slovakia’s Ipoly / Ipeľ River Region (FA-317-2, Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza), Budapest
Új Pátria – Pólyánhegyaljai népzene. Horhát / Hrochoť – Original Village Music
from Slovakia’s Podpoľanie Region (FA-318-2, Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza), Budapest
Új Pátria – Felső-garam menti népzene. Feketebalog / Čierny Balog – Original
Village Music from Slovakia’s Upper Hron River Region (FA-344-2, Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza), Budapest
Új Pátria – Medvesaljai népzene. „Savanyáék” Fülekről – Original Village Music
from the Fülek / Fiľakovo Area in Southern Slovakia (FA-319-2, Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza), Budapest
Új Pátria – Gömöri népzene. Alsókálosa – Sandríkék – Original Village Music
from the Gömör Region of Southern Slovakia (FA-320-2, Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza), Budapest
Új Pátria – Gömöri népzene. Hanva, Sajógömör – Lőkös – Felsőrás – Original
Village Music from Gömör Region of Southern Slovakia (FA-345-2, Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza), Budapest
Új Pátria – Felső-Bódva menti népzene. Szepsi – Sacca – Original Village Music
from Slovakia’s Upper Bodva River Region (FA-321-2, Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza), Budapest
Új Pátria – Kassa vidéki népzene. Abaújszina–Magyarbőd – Original Hungarian
Village Music from Kassa / Košice Area of Slovakia (FA-322-2, Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza), Budapest
Új Pátria – Sárosi népzene. Tótraszlavica / Raslavice – Original Village Music
from the Šariš Region in North-Eastern Slovakia (FA-346-2, Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza), Budapest
Új Pátria – Zempléni népzene. Zámutov / Opálhegy – Original Village Music
from Slovakia’s Zemplín Region (FA-323-2, Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza), Budapest
Új Pátria – Bodrogközi népzene. Pólyány – Nyakáék – Original Village Music
from the Bodrogköz Region in South-Eastern Slovakia (FA-347-2, Fonó Budai Zeneház – Hagyományok Háza), Budapest

2012:
Ott voltam Zoboralján. In: Felsütött a nap az égre. Magyar népdalok Rosonczy-Kovács Mihály válogatásában. 89-92. o. Magyar Napló, Budapest

2013:
Kulturális anyanyelvünk eróziója. In: Folkmagazin XX/4. 44-45.o., XX/5. 44-45. o.

 

Kategóriaregionális
Életéhez kapcsolódó településekÉrsekújvár, Újvár [Nové Zámky], Fülek [Fiľakovo], Pozsony [Bratislava]
Működési ideje20. század / 21. század
Tevékenységi körzenész
ForrásinformációkFelvidéki értékőrzők vetélkedő, 2016-2017, II. Koháry István Alapiskola Fülek, Legyőzhetetlenek csapata: Gecso Noémi, Tóth Rebeka, Juhaniak Marek, Kovács Márk, Molnár Zoltán, Tóth Dániel János; felkészítő pedagógus: Teleki Andrea
Rövid URL
ID88332
Módosítás dátuma2017. február 4.

Hibát talált?

Üzenőfal