Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis

1. Szól a kakas már, maj megvirrad már.
Zöld erdőbe sík mezőbe sétál egy madár.
Micsoda madár!
Zöld a szárnya, kék a szája engem oda vár.
Várj babám, te csak mindig várj.
Ha az isten neked rendelt, tied leszek már.

2. Szól a kakas már. Maj’ megvirrad már.
Zöld erdőbe, sík mezőbe sétál egy leány.
Micsoda leány!
Kék a szeme, göndör haja, engem oda vár.
Várj babám várj, te csak mindig várj.
Ha az Isten neked rendelt, tied leszek már.
Mikor lesz az már.

A pozsonyi sétatéren megy a villanyos,
Benne ül egy barna kislány, meg egy aranyos.
Odamegy egy szép kisfiú és melléje ül,
De kár, hogy a szép kisasszony nem tud németül.
Csip csap, csakugyan, kanárimadár,
engemet a babám a kapuba vár.

Harangoznak délre,
Féltizenkettőre,
Hívjátok be apátokot
Cukorsüteményre.

Elment a szeretőm ,elment a szeretőm Dél-Amerikába.
Azt írta a levelébe, azt írta a levelébe menjek el utána.
Nem megyek utána Dél-Amerikába,
Találok szeretőt, találok szeretőt magam falujába.

Ha bemegyek a balonyi csárdába.
Késem vágom a mestergerendába.
Aki legény vegye ki, azt csak legény teheti,
Még az éjjel vérbe fürdik valaki.

Felszállott a kakas a meggyfára.
Kukorékol hajnal hasadtára.
Hajnal hasad, páros csillag ragyog,
Látod babám. mégis nálad vagyok.

1. A mi utcánk gidres, gödrös,
Arra jár a villany gőzös,
Én vagyok a tüzelője,
Barna kislány szeretője.

2. Házunk előtt jár a pósta,
Jaj, de szép lány aki hordja.
Másnak hordja az újságot,
Nékem a szomorúságot.

1. Édesanyám rózsafája,
Én vagyok a legszebb ága,
Barna legény leszakított,
Kalapjába elhervasztott.

2. Édesanyám mondta nékem,
Minek a szerető nékem.
De én arra nem hallgattam,
Szőke szeretőt tartottam.