Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Vágai nyelvjárás

Vágai nyelvjárás

A VÁGAI NYELVJÁRÁS ÉRTÉK, AMIT ŐRIZNI KELL.

Vága a Mátyusföld észak-keleti részén, a magyar-szlovák nyelvhatáron terül el. A lakosok között elterjedt szájhagyomány szerint a községünket, Erdélyből ide menekült háromszéki székely halászcsaládok, ú. m. a Nagy, a Józsa, a Puskás, a Forró és a Szabó családok alapították.
Köztudott, hogy a legtöbbet a jellegzetes vágai nyelvjárásunk árul el a hovatartozásunkról. Ez tűnt fel a valamikori osztályfőnökünknek, Juhász Aladárnak is még 1978-ban, amikor megkezdte a 15 éves pedagógusi pályáját Vágán. A messziről jött ember furcsállta és nem is értette a nyelvjárásunkat. Az első hónapok után ott díszelgett egy faliújság az osztályunk falán, amelyen nagy betűk hirdették: ,,Így beszéltek Ti!” s alatta a vágai nagy- és dédszüleink után ránk maradt szavaink.
Mi meg jókat nevettünk rajta, hisz nekünk ez volt a természetes, és hazulról hoztuk a további szavakat…
Az összegyűjtött anyag könyv formájában is megjelent, amelyben Juhász Aladár, a szerző, így írt a kezdetekről:
,,A művelődés, a kultúra a legszorosabban összefügg az anyanyelv ápolásával. S a vágaiak nyelve mélyebb vizsgálatra késztetett. Nem tehettem mást, hisz a helyi nyelvjárás ismerete nélkül nem végezhettem volna napi munkámat az iskolában. Hogy értsem meg, miért ,,enyim táskát” mond és ír a gyerek, miről beszél, amikor ,,ömêcsőt, kosztrunkót, kohót, sulkót” emleget, mit csinál, amikor ,,kåcskãl, motolog, tellëget, lecåpnyíl”.
A vágai nyelvjárás különleges helyet foglal el a nyelvjárások között, egyediségével, furcsának tűnő szerkezetével, szókincsével felhívta magára a határon túli nyelvészek figyelmét is.”

Ízelítőül a leggyakrabban használt vágai tájszók szótárából:
åbålé = abárolt hús neve, ågyusztãl = pofoz, helyrepofoz, åndung = erő, hangulat, åzsåg = pernyepiszkáló a kemencéhez
båbråncó = vízzel felhigított lekvár, bådårãk = semmirekelő, ügyetlen, båmbusz = kákabuzogány, bånkå = egyfülű kosár, bëzdër = újhagyma,
bolog = látogat, borsó = bab, bóhå = gyermekjátékfajta, brënyúkãl = kornyikál, brudó = nagy, hatalmas, brufog = bugyborékol, brukó = a
tollú tokja, burgungyi = marharépa, bútoríl = botorkál
cåltå = fonott kalács, cigóri = cikória, cinduló, cillinkó vagy fütyüllő = fiú nemi szerve, cohajda = nagylány, cvërgli = hegyes szemű kukorica
csãcsó = vegyes savanyúság, csãl = hazudik, csingír = vízzel higított bor, csirő = csikó, csóvåny = csalán
döböny = zománcozott zsírtartó edény (50 – 100 literes), dörgöncs = folyami sügér, dubincól, dubícmålól = bukfencezik, dúg = sokat beszél, dzsugãl = piszkál, ver
êbuk = vízbe fullad, êlbódúl = eltéved, élëslãdo = lisztesláda, ênyízi mågãt = elbámészkodik
farkacska = copf, fentő = szőlőfürt, fintorog = riszál, firhang = függöny, fosnyå = tartógerenda, főt bor = forralt bor, fürünnyi = fürödni pl. a Vágban
gãdor = oszlopos ereszalja, (be)gãfól = berúg, gåjsz = petróleum, gåncå = köleskása, gångos = nagyhangú, szószátyár, (meg van)gëgyózva = ,,be van sózva”, nem találja a helyét, gërhó = emberi ürülék, gëríny = görény, gërsli = árpakása, gíbëlás = ügyefogyott, giglånyå = ügyetlen, glény = mézga, glocå = csomó a kásában, görböget = sírni kezd, grimbló =ügyetlen, tutyimutyi, gúzs = sodort madzag
gyerëkëz = szül, gyëvír = keszeg
håmlãl = elkapkod, hãtgeréc = hátgerinc, hétutollå = hétvége, himpí(é)r = málna, hintő = ízesítő, holotr(u)tkó = bármilyen kis madár, hőlle = kukoricapolyva, hömbölgő = úthenger, hőröget = morog, kiabál
Isten kenyere = a papsajt magja
jégvirãg = apró, bársonyos levelű növény, judå = farsangi kismalac
kåcskãl = fél lábon ugrál, kajmó = kampó, kãkorja-kukusziå = tánclépés, kålãsz = kukoricacső, kãmfo = tartófa, kãnigli = üregi nyúl, kãnikulãz = eszetlenkedik, hebehurgya, kanyhalló = elzüllött ember, (be)kebelez = berúg, keceråj = táska, kekk = büszke, kevert = széna és szalma keveréke, kindrusz = fekete, kiptãk = mamlasz, kisefå = disznóöléshez használt háromláb feszítő rúdja, klomontól = csavarog, kohó = sütő, kemence, kómmogat = rágcsál, komp = kukoricacsutka, krãzli =
pálinkáspohár, krëcsog = nyikorog, krimli = borona, kúcsos = üvegre húzott fonott lakodalmi kalács, kúrentól = csavarog
lecåpnyíl = elesik, lingus = kis rendetlen helyiség, lendëk = bükköny
madzagos = erős paprikával kevert pálinka, måskårå = 1. jelmez, 2. feltűnni akaró ember, melleszt = koppaszt, mihånyå = a család tekintélyes tagja, mokoló = ügyetlen, motóllå = bamba, ügyetlen, motolog = tesz-vesz, motoszkãl = tesz-vesz, mórvãny = tejfölös kalács, muruggyã = trágyás szalma, musëc = magas, perjeszerű gyom, musiró = kismalac
någykeszkenyő = nagykendő
nyåfcså = sírós, nyafogó, nyehó = balkezes ügyetlen, nyëtrëc = fülgyulladás ellen használt gyógynövény, nyihelőd = fészkelődik, nyökli = tehetetlen, nyuktícskó = apró, sárga virág
obërkäz = böngészik, ocëtkaleves = a kifőtt tészta levéből főtt leves, ogërgy(h)ó = formátlan, ogromånkó = apró szemű szilva, ojó = 1. vendégród, 2. hülye, ordung = rendetlenség
ömêcső = emelőháló, övëdző = evező
pãpo = nagyapa, pãpó = pálinka, pãtic = paduc, påszos = szoros, simuló, pelvãsó = sopa, (ki)pengyãz = kisemmiz, piliszëny = penész, pintő = női ing, kombiné, pirosszëm = vörösszárnyú keszeg, pízsgyëlå = kicsi, apró, pokol = az olajprés hajtókerekének a gödre, pörős = prés, prëzburs = disznósajt, prillå = ódivatú hölgy, pritykãl = ijedezik fél, pruszlik = mellény, pukånci = pattogatott kukorica, punkinådrãg = térdnadrág, melegítő, puruttyå = utálatos, kiállhatatlan
råjcóljå = izgatja valami, råmpås = nem édes must, rékli = alul ráncolt blúz, rëkszëndãl = csavarog, rentyűl = táncol, ropka = rokka, róstat = csavarog, rőfől = csavarog, rüfke = csavargó
(el)såbråkól = eltűnik, elmegy, såråglå = csomagtartó a kerékpáron, sifonír = szekrény, sindő (sindël) = zsindely, sintöllő = saraboló, skëró = a zöld héjától elvált új dió, skucskó = ravasz, sotisz = táncfajta, södrő (sodró) = örvény, söprő = kipréselt szőlőhéj, sűrőkóró = csalamádé, strájfarúd = kocsirúd, subër = ajtó
(mellékhelyiségen), subra = húsvéti korbács, sulkó = ki nem pattogatott kukorica, surmó = tehetetlen, gyüge, súscs(ty)í = kukoricahaj, sútyël = zivatar
szãlól = egyel, szåpulló = fakád, szelídbãrsony = gyomfajta, sziró = ereszcsurgó, szkidó = ügyetlen, sztrëkãcsól = fröccsen, szuglå = zsákutca
tåfó = tohonya, ügyetlen, tãlinkó = üvegkupak, tellëget = hadonászik, integet, tëncs = köteg, marok, tisztåbúzå = búza, toklãsz = gabonabajusz, törökszűzmãrjå = szép nő, tråszolå = kotnyeles, trillå = csitri, bakfis, trimpãz = letép, leszaggat, tyúkmony = tojás
ubony = ruha
vådbãrsony = gyomfajta, vålåmell = néhány, vålóbå = talán, vekerle = apró
zsëcskó = zacskó, zsemetnye = törmelék, maradék, zsubrik = fösvény, zsundrog = morog, zsvåkotãl = mos

A néprajzkutatók szerint Vága a Mátyusföld leghagyományőrzőbb falvainak egyike. Ezért is értékeljük a helyi értékeket, becsüljük, őrizzük, és ugyanezt tegyük az ízes vágai beszédünkkel is, hisz ez is a helyi kultúránk része.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületkulturális örökség
TelepülésVága [Váhovce]
Értékszint1. helyi (települési) értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőFarkas Róbert
TelepülésVága (Váhovce)
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

A vágai nyelvjárás érték, amit őrizni kell.

Forrás, adományozó

– dr. Juhász Aladár: Nyelv és művelődés (Vágai tanulmányok)
– Farkas Róbert falukutató

Web-
MELLÉKLETEK
Rövid URL
ID91898
Módosítás dátuma2020. február 16.

Hibát talált?

Üzenőfal