Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Hetényi vasútállomás története

Hetényi vasútállomás története

A hetényi vasútállomás történetét a Pozsonyi Vasút Múzeumból kikért emlékkönyvek alapján állítottuk össze.
1918–1919 / Egy vágányos útvonal mentén fekszik Érsekújvár és Új Komárom között, 110 méteres tenger szint feletti magasságban. Az állomás egy épületből, kettő rakodó állomásból 2 lakóházból egy kis raktárból és egy szénraktárból áll. Három vágánya van, kettő a közlekedésre, harmadik raktározásra szolgál.
Az állomás épületében található az irányító iroda, egy harmadosztályú váróterem, az állomásfőnök három szobás lakása. Szemben a lakással egy kisebb házikó, mely a surányi cukorgyár tulajdona. Ezt a kis házikót használják a forgalmisták műszakváltáskor. Az állomás a 5 km re lévő községről kapta a nevét.
A közlekedés 1910-ben indult meg és az első utat ingyen tehették meg a hetényiek. 19181919-ben azonban Csehszlovákiához került a terület. Az Új Komáromból kijött katonáknak a magyar nemzetiségű állomásfőnök minden ellenállás nélkül átadta az épületet. Négy munkás volt itt, akik közül kettő azonnal letette a hűségesküt a Csehszlovák köztársaságnak, a másik kettőt megfenyegették, ha nem mennek át Magyarországra és nem teszik le a hűségesküt akkor lelövik őket. Az itteni lakosság sokáig nem akarta elhinni, hogy már nem kerül a terület vissza Magyarországhoz. Egészen 1919-ig itt nyugalom volt, mindössze két napra a bolsevikok Ógyalla felől elfoglalták a területet.
1920-ban a hat km-re lévő Vág folyó kiöntött, s még az állomás területét is elöntötte. Néhány helyen kis szigetek keletkeztek, ezek között csónakokon közlekedtek, a postát is így hordták ki. Néhány hét után a víz visszahúzódott s a hadsereg katonáival állították helyre a vasúti síneken keletkezett károkat. Két hidat is megépítettek 1923-ban, mellyel teljesen elhárították az árvízkárokat.
1924. májusában Hetényi vasútállomáson keresztül közlekedett a 63/64 számú nemzetközi gyorsvonat a Belgrád  – Budapest – Prága – Berlin útvonalon. Ekkor lett az állomás vezetője Krupicska úr is, majd később Alfred Sebek.
Ugyanezen év szeptember 22-én öngyilkosságot követett el Hencz Benő hetényi lakos, aki az állomáson dolgozott mint vágánykezelő. Az öngyilkosság okaiként családi problémákat emlegettek, ezért választotta a főbelövést. Az emlékkönyv szerint becsületesen és szorgalmasan dolgozott. Utolsó útjára a Komáromi és az Ógyallai állomás munkatársai is elkísérték.
1925-ben kezdték el az épület felújítását, az állomásra húztak egy emeletet, melybe Dosly forgalmista úr számára jelöltek ki. Anton Král, az állomásfőnök segédje kérelmezte áthelyezését Pozsonyba, helyére Kajan került.
Mivel az állomáson csak egy vágány szolgált raktározásra, ez kevésnek bizonyult, mivel a vágány rövid volt. Az áruforgalom csak akkor növekedett, amikor Komáromban megépítették a kikötőt.
1926-ban a 613-as jogszabály értelmében a Hetény állomás nevét Hetín-re változtatták. A komáromi kikötő megnyitásával az áruforgalom is növekedett, naponta 27 rendszeres járat haladt át a hetényi állomáson. Ekkora készült el az első emelet is, melyet az állomásfőnöknek adtak ki, addigi lakását pedig a forgalmisták kapták meg.
1926 decemberében jegyzik az első tragédiát is. Éjjel 23 óra 12 perckor a 63-as számú gyorsvonat összeütközött a 6268 számú vonattal, annak ellenére, hogy annak Westinghous fékje volt. A forgalmat 16 órára leállították, egy halálos áldozat, 3 súlyos sérült és 12 súlyos sérült.
1928 júniusában egy hatalmas jégverés a termés 80 százalékát megsemmisítette, ez majd érezhető lesz a következő év áruforgalmán. Igaz ugyan, hogy ebben az esztendőben 26 rendszeres járat haladt keresztül az állomáson, kénytelen voltak még két forgalmistát felvenni, mivel az éjjeli kötelező pihenőt nem tudták betartani.
Még ugyanebben az évben megkezdték a Hetény Krátka Kesy Kurta Keszi (Marcelháza) települések közti szakasz felújítását. Kesziek a rossz időben nem tudtak eljutni a vasútállomásra, így szükségessé vált a vasútállomáshoz vezető útszakasz feltöltése kaviccsal. Két új település is létrejött – Srobárová és Mudroňovo, akik lakosai szlovák telepesek. Itt az állam szlovák iskolát nyitott, melyet októberben adtak át. November 9-én Krátke Kesyn (Kurtakeszi) is megnyílt a szlovák iskola, ahová azonnal 63 gyereket írattak be, annak ellenére, hogy a községben volt magyar iskola. Ez a létszám az év végére 103-ra növekedett: “Otvorenie této školy má velkí národný význam.”
1928/29-es év telére az emléklapok szerint abnormálisan hideg és kegyetlen tél volt jellemző. A hőmérséklet elérte a mínusz 32 fokot. A fagyok egészen március 20-ig tartottak, nagyon sok madár, apró állat elpusztult, gyümölcsfák fagytak ki.
1930-ban népszámlálás volt, melyek végeredményét a rá következő évben tették közzé. Ekkor Heténynek 1896 lakosa volt, ebből 12 cseh, 160 szlovák, 1712 magyar, 12 zsidó volt. Az 1920-ban történt népszámlálási adatokhoz viszonyítva 169-el nőtt a lakosok száma.
A falu 1931-ben kaptak meg Pozsonytól az engedélyt állatvásárok megtartására. Az engedélyszám 21704/15-1931, melyet 1931. február 7-én állítottak ki. Engedélyezték négy állatvásár megtartását a következő dátumokkal: március 11., május 20., szeptember 23., november 18.
A közlekedés fejlesztését célozta meg az 1931-ben meginduló heti egy alkalommal rendszeresen közlekedő autóbuszjárat Komárno – Mocs és Párkány között.
1933 januárjában a 6282 számú számú vonat két vagonja kisiklott, melyet emberi gondatlanság okozott.
A šrobárovói római katolikus templom megépítésének története is kirajzolódik az emlékkönyvek lapjain. Az új falu lakosai elhatározták, hogy saját római katolikus templomot építenek. A terveket egy Pőstyéni építész, Bresztiani tervezte, majd létrejött egy hat tagú templomi tanács, mely az építést irányította. A templomot egy volt földbirtokos istállóinak helyén akarták megépíteni. 1928 októberében el is kezdődött az építkezés, melyhez az alaptőkét egy ottani lakos Ján Chovanec kölcsönözte, 27.000 cseh koronát. Az év végére tető alatt volt az építmény, addigra már 48.000 cseh koronába került. Gyűjtést is szerveztek, melyből 22000 korona folyt be, Pozsony kerület 20.000 koronával, az iskolaügyi hivatal 5.000 koronával és a nyitrai püspöki hivatal 3.000 koronával támogatta. 1933-ban az építkezésen beleset történt, Szíkora Lajos tetőfedő bádogos a villámhárító felszerelése közben leesett a tetőről, mivel az őt biztosító kötél elszakadt. A templom építési munkálatai 1934-re fejeződtek be, addigra már 225.000 cseh koronába került, és volt rajta 50.000 cseh korona adósság.
1935, 1936 és 1937-ben nem történt semmi különös, nincs bejegyzés az emlékkönyvekben. 1937-ben megkezdték a vágány sínjeinek felújítását.
A következő bejegyzések már 1945-ből valók. Augusztusban indult meg az Érsekújvár Komáromi téglagyár közötti vasúti közlekedés. Az emlékkönyv azt írja, hogy 1838-tól is német magyar uralom volt. 1945. március 20-án a Vörös Hadsereg felszabadította a területet, és idézzük: „ visszaadta azt, amit elvettek tőlünk 1938-ban.“ Az egész útszakaszon megsemmisültek a hidak, átjárók, felszedték a vágányokat. Néhány szlovák azonban tudatosította a vasút fontosságát, és azonnal elkezdték a sínek felújítását. A közlekedés ezen az útszakaszon 1945. augusztus 6-án indult meg. A Vág folyón keresztül vezető vasúti utat azonban még nem tudták megjavítani, csak 1946. május 28-ra készült el. 1946. november 21-én baleset történt. Egy személyautó ütközött az 1605-ös számú személyvonattal. Az autó vezetője Stredok József a helyszínen életét vesztette. Utastársa Grossmann Zoltán, aki az autó tulajdonosa volt, másnap a kórházban belehalt sérüléseibe.
1947 augusztusában kezdődött el a környező települések lakosainak kitelepítése. Októberben ismét balesetről írnak az emlékkönyveben. Egy S-Kn62 rendszámú teherautó tehervonattal ütközött. Egy súlyos és három könnyű sérült, a forgalmat 16 órára leállítottak, mivel a teherautó és szállítmánya teljesen tönkre ment.
1948 novemberében a példás munka hetét teljesítették a hetényi vasútállomás dolgozói, akik iskolázáson is részt vettek.
A hetényi vasútállomásra 1961-ben vezették be a villanyt. Évente kb. 55.000 személy vette használatba a vasutat.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületipari és műszaki megoldások
TelepülésHetény [Chotín]
Értékszint1. helyi (települési) értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőRancsó Andrea, Villa Heten PT
TelepülésHetény
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

A vasútállomás fontos szerepet játszott a község gazdasági fejlődésében.

Forrás, adományozó

– Pamätné knihy staničného úradu Hetín, 1918–1938
– Pamätné knihy železničnej stanice Chotín 1945–2000

MELLÉKLETEK
Fullscreen Mode
Rövid URL
ID106091
Módosítás dátuma2019. január 8.

Hibát talált?

Üzenőfal