A pelsőci református Szent György-templom
A pelsőci református templom – naponta látjuk a számunkra már megszokott templomot, melynek különálló harangtornya ritkaság egész Európában.
Pelsőc Rozsnyótól 20 km-re délnyugati irányba fekszik, körülveszik a Gömör-Tornai-karszt Nemzeti Park csodás fennsíkjai.
Az ősgótikus Szent György-templom a 13. századból való. A Bebek család vára állt valamikor azon a helyen, ahol ma a templom áll. A XVII. században reneszánsszá átalakítva, értékes berendezéssel és gótikus falfestményekkel a Bebek család családi és temetkezési jellegű temploma.
A templom érdekessége a mellette álló harangtorony. A torony első építési idejét nem lehet pontosan megállapítani, de az már fel van jegyezve, hogy 1621-ben a torony teteje leomlott, 1748-ban építették újra, 1870-ben javították és falait is magasabbra építették. Ekkor a torony tetejére aranyozott rézgömböt tettek, felé pedig félholdat, kakast és csillagot.
1883. szeptember 28-án Pelsőc fölött szörnyű vihar tombolt, amely a torony tetejét leszakította, s a rézgömböt, a félholdat egészen a piac térségére dobta. A hívek adományaiból azonban újra felépült. A torony nem tartozott a templom épületéhez, de valószínűleg betöltötte a város kapuja funkciót is. Talapzatán az első világháborúban elesett pelsőci hősök emlékműve.
A templomba a reneszánsz bejárati kapun keresztül jutunk be.
A Bebek család és Pelsőc címere, a templomba belépve, a fa karzatot díszíti.
A tiszta fa karzaton az Ó- és az Újtestamentum idézeteit is olvashatjuk.
Az ún. Bebek-kápolna a XVI. században épült a templom északi oldalához. Nevezték ezt lovagteremnek is, de valószínűleg kápolna volt, ahol istentiszteleteket tartottak. A lovagterembe a gótikus bejáraton keresztül jutunk. A termen megmaradtak a gótikus ablakok. Az ülőfülke későgótikus stílusú. Nagy a valószínűsége, hogy a terem fala rejt még egy másik ülőfülkét is. Itt található Bebek László királyi kamarás sírköve.
A gótikus részben a templom freskói láthatók. Sajnos, a sok tűzvész és csata következtében megsérültek. A külső freskó István királyt és László herceget ábrázolja lovagi ruhában. Mellette egy gombaszögi pálos rendi szerzetes freskója látható. Említésre méltóak még a következő freskók: Jézus keresztre feszítése, Az utolsó vacsora, melyek itáliai festők munkái kb. 1350-ből. Szintén a templom gótikus részében látható a református jelkép, a kehely. Ez a kép a templom legmegőrzöttebb freskója.
A szószék falán bibliai idézet látható. A szószék fölött a pelikánt látjuk, aki saját vérével táplálja gyermekeit.
Az Úr asztala a templom gótikus részében található.
A templom keleti karzatán van az orgona.
| AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA | |
|---|---|
| Szakterület | épített környezet |
| Település | Pelsőc [Plešivec] |
| Értékszint | 1. helyi (települési) értéktár |
| A JAVASLATTEVŐ ADATAI | |
| Javaslattevő | Négy határon át vetélkedő, 2018 - a Pelsőci Dénes György Alapiskola Palócok csapata. Csapattagok: Garaj Krisztián, Hurák Ottó, Kálmán János. Felkészítő pedagógus Kulik Szilvia. |
| Település | Pelsőc |
| A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI | |
| Indoklás A templom freskóinak a feltárásával és restaurálásával már régóta foglalkoznak a szakemberek. A pelsőci templom szentélyében a 2011–2012-es feltárások során egy összefüggő ikonográfiai ciklus került elő. A freskók technikai kivitelezése a XIII–XIV. századi itáliai freskók metódusát követi, és nagyban különbözik a gömöri területen elterjedt technikai formuláktól. Ezért is egyedülálló a templom a maga nemében. | |
| Forrás, adományozó – file:///E:/Pelsőc%20temploma/Szakálos%20éva%20cikke.pdf | |
| MELLÉKLETEK | |
| |
| Rövid URL | |
| ID | 105980 |
| Módosítás dátuma | 2019. január 7. |
