Garamkövesdi Borfesztivál
2016.augusztus 5-6., Program
Augusztus 5. – péntek
17.00 Pincék megnyitása
NAGYSZÍNPAD
19:00-24:00 Nosztalgia Duó (Kicsind)
Kisszínpad
18:00 Megzenésített versek
19:30-24:00 Hromada Gyuri slágereket játszik
Augusztus 6. – szombat
14.00 Pincék megnyitása
NAGYSZÍNPAD
17:00 Szeredy Krisztina énekművész, operaénekes nótákat és operettslágereket énekel
18:30 Tutta Forza (Kőbánya) – A világ táncai
21:00-03:00 Benke Zsolt Duó – utcabál
Kisszínpad
18:00 Táncház
21:00-02:00 Hromada Gyuri zenél
Alsó-Garammente borai és borászai
Az Alsó-Garammente felfedezésre váró, Csipkerózsa-álmából csak most ébredező táj. Több száz pincéből álló pincefalvak, 17-18-19. századi egyházi és paraszti pincék, présházak, nemesi kúriák és kastélyok őrzik a helyi bortermelési kultúra emlékeit. Legendás dűlők várják az Aranykor visszatértét, a szüreti nóták újra és újra felhangzását. Talaj-dűlő-mikroklíma-szőlő-ember: tőlük függ a zamat, illat, szín, érlelhetőség, jellem és kellem. Az Alsó-Garammentén minden természeti tényező adott ahhoz, hogy kiváló nedűk teremjenek, és szerencsére egyre több az ember is, aki új életet próbál lehelni e vidékbe.
A termőhely
Változatos talaj, nagyszerű déli-délnyugati fekvésű dűlők, kiváló klimatikus adottságok és viszonylag egységes fajtaszerkezet. A garammenti barna erdőtalajok elsősorban a Garam folyó bal partján, Zselíztől Garamkövesdig jellemzik a nagyrészt délnyugat-nyugati lejtésű területeket. Garamkövesdtől Helembáig, azaz az Ipoly torkolatáig viszont már vulkanikus eredetű andezit és andezit-tufa az alapkőzet, amelyen elsősorban agyagos lösz és helyenként itt is barna erdőtalaj található. Egyes dűlőkben andezit-törmelék nehezíti meg a művelést, cserébe viszont igen meleg, szinte mediterrán viszonyokat teremt a nyári időszakban. A Garam jobb partján, Párkánytól pár kilométerre nyugatra, a Hegyfarokkal kezdődik az a dombság, amelynek déli, napsütötte oldalait elsősorban agyag, agyagos lösz és vályogtalajok jellemzik. Ezen belül is Muzsla környékén inkább a lazább lösz, míg Kürtön az agyagos, kötöttebb talajok fordulnak elő. A magas mésztartalom szintén jellemző a vidékre, emiatt szép savú, illatos borok kerülhetnek ki a pincékből. Az éghajlatra sem lehet panasz, a napsütéses órák száma az egész Felvidéken a legmagasabb, de 2146-os sokéves átlagértéke meghaladja a legtöbb észak-magyarországi borvidékét is. Persze más bortermő helyekhez hasonlóan itt is sok múlik a mikroklímán, a három folyó (Duna, Garam, Ipoly) hatásán, egy-egy völgy, dűlő fekvésén, egyedi adottságain. Sokat mond az a tény is, hogy a kovácspataki természetvédelmi területen (Garamkövesd szomszédságában) olyan, szubmediterrán klímára jellemző növény- és állatfajok fordulnak elő, mint a törpemandula, árvalányhaj vagy éppen a pannon gyík.
A szőlő
A fehér szőlőfajták vannak többségben, bár egykor a déli lejtők a magyar Kadarka-kultúra hagyományait gazdagították. A történelmi források a Mézes fehér, Pozsonyi leányka (azaz Leányka), Ezerjó, Cétényi (azaz Pozsonyi fehér), Juhfark, Szent Lőrinc, Kékoportó (Kürtön), Kékfrankos, később az Olasz rizling, Kék- és Fehérburgundi (Pinot noir és Pinot blanc), főleg a Garam bal partján pedig a Peszeki leányka (azaz Királyleányka) elterjedtségére utalnak. A 19. század végi filoxéravész nagyrészt eltüntette ezeket a régi szőlőket, a hatvanas-hetvenes években viszont több ezer hektárt telepítettek újra. Ekkor vált jellemzővé a mai, hagyományosként kezelt fajtaszerkezet, az Olasz rizling, Zöld veltelini, Szent Lőrinc hármas, melyekhez falvanként váltakozva még a Leányka, Királyleányka és a Kékfrankos csatlakozott. Elterjedőben van a Rajnai rizling és más világfajták is (Chardonnay, Sauvignon blanc, Cabernet sauvignon stb.), néhány bortermelő próbálkozik a régi fajtákkal, ill. a kürti kutatóállomáson keresztül, elsősorban az ismert nemesítő, Korpás András munkájának eredményeképpen, számos új nemesítésű fajta telepedett meg (Pálava, Devín, Morva muskotály, André, Dunaj, Alibernet) a vidéken.
Az ember
Az egyház, néhány nagybirtok és ezernyi apró paraszti gazdaság képezte valaha a garammenti borkultúrát. Ma ugyanezt a kisbirtokosok, hobbiszőlészek parcellái és pincéi, néhány kisebb-nagyobb borász-vállalkozás és az egykori szövetkezetek, állami gazdaságok maradványai jelentik. Jó hír, hogy egyre több kisbirtokos dönt úgy, hogy vállalkozásba kezd, palackoz, és kiáll a nagyközönség elé is boraival. Nagyszerű tételek kerülnek ki a sokszor csak fél-egyhektáros birtokokról is. Termőhely-szőlő-ember újra kezd egymásra találni.
www.granfest.sk
