Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Duna Menti Tavasz, 2001. június 5-9.

2001 június 5., de. 9:00
Helyszín : Dunaszerdahely (Dunajská Streda)

Esemény részletek


Dusza István:
Huszonhatodszor a Duna Menti Tavaszon gyermekszínjátszók és pedagógusok között
Szembesültünk a jövőnkkel

Nagy szerencséje a Duna Menti Tavasz mostani évfolyamai résztvevőinek, szervezőinek és szakmai tanácsadóinak, hogy megfordulnak még közöttük olyanok, akik részesei voltak a kezdeteknek. Igaz, egyre kevesebben pedagógusként, rendezőként jönnek el Dunaszerdahelyre.

Akik viszont eljönnek, szigorú szemmel figyelnek, s ha úgy érzik, lesz foganatja szavuknak, hangot is adnak véleményüknek. Az mindenképpen öröm lehet a szervezőknek, ha ezek közül a tapasztalt pedagógusok közül némelyek pályájuk befejezése előtt olyan kisiskolákat állítanak talpra, mint a magyarbéli. Onnan Csuka Mária hozta el az iskola minden tanulóját játszani Dunaszerdahelyre. Az ő sikerük maga a részvétel volt, de a közösségi játék díja rendezőjük pedagógusi munkáját dicséri. Mint ahogyan annak minőségét bizonyítja minden olyan együttes rendezőjéé, akik a váratlan nehézségeket tapintattal és szeretettel hidalták át. Kiszámíthatatlan betegség, az ismeretlen helyszín okozta meglepetés és az immár kikerülhetetlen lámpaláz szinte mindenkit érintett.
Ez utóbbiról külön is szólni kell, mivel közvetve a Duna Menti Tavasz szervezését, módszertani és szakmai jövőjét érinti. Nem véletlenül, hiszen közhelyesen hangzik ugyan, de az előzetes beszélgetések során, majd a korábbi részvételekre emlékezve mindig arról az örömről szól mindenki, ami a Dunaszerdahelyen átélteteket követi. A csoportok szeretnek ebbe a városba jönni, s ez nagy mértékben a városi önkormányzatnak, a szervezőknek és a rendezvény önzetlen támogatóinak köszönhető.
Többéves tapasztalatok szerint ezt az örömet csorbítja a megfelelés szándékával olykor a végletekig felfokozott izgalom. Nem hiszem, hogy létezik olyan pedagógus-rendező, aki képes megnyugtatni csapatát, amikor a gyermekzsűri díjáért, a zsűri által kiosztható, immár nem is alacsony pénzösszegekért folyik a verseny. Nem is szólva az iskola és a képviselt régió hírnevéről, amely ma már senkinek sem közömbös. Aki látta a díjkiosztás után a Köteles Judit vezette ipolysági Csillag-szóró idén nagydíjas csapatát, látta azt is, mennyire képesek könnyekig meghatódni ezek a kiskamaszok. Teljesítménycentrikus világunkban érthető ez a feszültség, de aligha fogadható el egy olyan gyermekfesztiválon, ahol a felszabadult játékon keresztül a gyermek lelkének görcsöktől mentes pallérozása lenne a cél. Végeredményben ez is történik, csakhogy a versenynek egyre nagyobb a tétje, így még a legmagabiztosabbak lelke is megremeg egy-egy pillanatra.
Hiába találták ki a szervezők a megnövekedett létszám miatt a területi fesztiválokat, jövőre a válogatásban is feladatot kell kapniuk az ott tevékenykedő zsűritagoknak. Ennek megfelelően a válogató bizottság csupán kiegészítené a mezőnyt. A nyitottság nőne, más kérdés, mennyire felel az meg a szakmai elvárásoknak, amelyet idén már tanfolyamokon is érzékelhettek a pedagógusok.
Ennek a szakmai elvárásnak lett volna bizonyítéka a zsűri értékelési módszerének a megváltoztatása. Ez igencsak megosztotta a pedagógusokat, hiszen elsősorban nekik kellett volna egymás munkájáról véleményt mondani. Úgy tetszik, erre még nem érett meg a csapat, talán a folytatódó tanfolyamok hatására változik az iskoláinkban uralkodó légkört tükröző szemlélet. A zsűritől még ma is a szakmai kinyilatkoztatásokat várják, pedig számtalan esetben a csoportok vezetőitől is van mit tanulni. Jobb szakemberek ezt tudják, és meg is teszik. Az idei színjátszók egymást múlták felül. Idén az is megesett, hogy a nívódíjasok közt akadt olyan együttes, amely elégedetlen volt a döntéssel. Pedig ebben a mezőnyben ilyen sikert elérni nem mindenkinek adatott meg. Évek óta figyelemmel kísérve a változásokat, elmondható, mennyire a gyermekközpontúság lett az uralkodó a produkciócentrikus utasítgatások helyett. Olykor azonban a képességfejlesztő drámapedagógiai foglalkozások időigényes kreativitásbontogatását pótolhatja néhány színpadi utasítás, amely megoldja az éppen felmerült kérdést. Olykor még annak az árán is, hogy nem illeszkedik a dramaturgiai ívbe, megtöri a kimunkált játékot. A lényeg a gyorsan megtalált válasz. Ennek következtében még a válogatás előtti mezőnyben voltak olyan együttesek, amelyekben a pedagógusi munka abban merült ki, hogy betanították a dalokat, a koreográfiát és a szöveget. Mind ez ideig soha nem látott színvonalas játékokat nézhetett a Duna Menti Tavasz sohasem hiányzó közönsége. Változatokat a lélek mindenható tisztaságára és az alkotó képzelet végtelen gazdagságára. Aligha minősíthető másként a színjátszó csoportok idei versenye, mint a színek, a csodák és a közös játék bemutatója. Ezért is lenne jó, ha a szervezők megtalálnák a versenyeztetés helyett azt a fesztivál-, találkozó- vagy seregszemleformát, amelyet kitöltve immár csak a felszabadult játék uralná a Duna Menti Tavaszt. Egyelőre azonban senki sem tudja, milyen hatása lenne mindennek a némi támogatáshoz a versenyben való szereplés eredményeivel jutó színjátszó csoportok munkájára. Annyi azonban bizonyos, hogy az idei izgalmakat kevesen óhajtják vissza.

Péntek, 2001. július 6. (53. évfolyam 155. szám)

 

Dátum: 2001-06-05-tól – 2001-06-09-ig
Helyszín: Dunaszerdahely, Városi Művelődési Központ
Rendező: Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya

Csatolmányok:

ID36215
Módosítás dátuma2018. március 27.

Ha hibát talált, jelentse!

Üzenőfal