Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

„És zeng apáink drága nyelve! (…) Zeng, és mi élünk!” – XXIV. Tompa Mihály Országos Verseny

„És zeng apáink drága nyelve! (…) Zeng, és mi élünk!” – XXIV. Tompa Mihály Országos Verseny

szeman-emese-rozsa

Tavaly azt a címet adtam rövidke beszámolómnak, hogy Otthon az ismeretlenben. Ez idén már nem áll – no, nem mintha nem éreztem volna magam otthon idén is, de már nem az ismeretlenbe mentem. Másodjára vettem részt a Tompa Mihály Országos Versenyen, ahol nemcsak egyszerű jó ismerősként fogadtak a tavaly megismert emberek (sőt, az idén megismertek is), hanem barátként, családtagként, olyanként, mint akinél egyértelmű, hogy oda tartozik. És ez hihetetlenül jó érzés, ezúton is köszönöm nekik!
Az elmúlt évhez képest más változásban is részem volt az idei versenyen. Tavaly az első három kategóriában zsűriztem, idén a IV-V-ben, ami teljesen más élmény. A gimnazisták és felnőttek kiforrott, vagy még alakuló, de már határozott irányvonalak mentén kibontakozó előadásainak hallgatása közben rá-rácsodálkoztam néha a szövegválasztásra (nem mindig pozitív értelemben…), arra, hogy mekkora bátorság van egy-egy tizenévesben olyan verset választani, amit 30 évesen sem mernék, vagy a felnőtteknél azokra a mélységekre, amiket meg tudtak mutatni nekünk. De ami egyértelmű: tehetséges versmondókat láthattunk-hallhattunk, és ez mindig örömmel tölt el. Ahogyan az is, hogy zsűritagként részese lehettem ennek, s ebből kifolyólag másként, jobban figyeltem, jobban kellett figyelnem az előadókra, előadásmódra. Sok szempontból szívesebben versenyzek, mint zsűrizek, de amikor az ember hallgatja a versmondókat (és nem gondol a döntés meghozatalának meg az értékelésnek a nehézségeire), az felemelő tud lenni.
Ebben az évben azért is szerencsésnek érezhettem magam, mert végig részt tudtam venni a versenyen, nemcsak a „munkás”, hanem a kötetlenebb részében is. Csodás érzés volt például a szombat délutáni örömzenélésen látni a fiatalokat, hogy milyen lelkesen (és nem mellesleg tehetségesen!) zenélnek és énekelnek, vagy a díjkiosztó sokszor megható pillanatait. Persze, nagy élmény volt a megnyitón Vadkerti Imre és barátinak koncertje, vagy a pénteki Ifjú Szívek előadás is. Mindkettő valahol ötvözte a hagyományt és a modernt, de úgy, hogy egyértelműen a hagyományos értékek mellett tette le a voksát. Nagyon fontosnak tartom, hogy a fiatalokat meg tudjuk szólítani valahogyan, és meg tudjuk mutatni nekik, hogy mi az igazán lényeges és értékes. Azt hiszem, hogy ezt a Tompa-verseny méltóan tudja képviselni.

Széman E. Rózsa, Kolozsvár
(BBTE Hungarológiai Tudományok PhD-hallgató,
a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny zsűrijének tagja)

Forrás: anyanyelvapolo.hu

TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
Rövid URL
ID65889
Módosítás dátuma2015. május 11.

Hibát talált?

Üzenőfal