Csepi Zsuzsa (Dusza István Díj (a Duna Menti Tavasz Életműdíja)) - 2011
A bábozó mozgalomban kifejtett több évtizedes áldozatkész munkájáért és módszertani tevékenységéért.
Csepi Zsuzsa laudációja:
Tisztelt Közönség, kedves barátaim! “Égni kell annak, aki gyújtani akar”! – vallja önmagáról Csepi Zsuzsa, akit most itt szíves engedelmükkel köszönteni szeretnék. Mint személyt, bemutatni talán már nem kell, hiszen aki kicsit is jártas bábos berkekben találkozott már vele, s lehett neve sem annyira ismeretlen. Inkább arról szólnék, amit e műfajban” elkövetett” az elmúlt 28 év során. Mert bizony ő az a pedagógus, akit a bábvírus a magyarlakta vidékeken a leghosszabb idej fertözött meg. 28 évvel ezelőtt nevelőként egy kis csallóközi iskolában, Nagyszarván – válogatás nélkül – maga köré gyűjtött egy csapat gyereket és hályogkovács módjára elkezdett velük bábozni. Csak úgy játékból, kóstolgatva e csodálatos műfaj kínálta lehetőségeket. Sem a bábtípusokhoz, sem azok elkészítéséhez nem értett. Amikor első alkalommal elmerészkedett a járási bábfesztiválra, néhai Szőke Pista bácsi meg is jegyezte:hmm, hmm, ami a bábok típusát illeti, hát meghatározhatatlanok, olyan újkeletűek, de azért figyelemre mélto törekvés. S ekkor kezdődött el Csepi Zsuzsa életében a sodródás a bábművészet sűrű meseerdejébe. Óriási lendülettel vetette bele magát a bábjátszással kapcsolatos irodalomba. Részt vett az összes járási népművelési központ és a Csemadok területi válaszmánya által rendezett tanfolyamon. Megismerkedett a bábtípusokkal, a bábkészítéssel, a mese dramatizálásával, a rendezéssel, s minden ezzel kapcsolatos lehetőséggel. S persze ezen ismeretek alapján aztán hóna alá csapta az első bábcsoprtját, a Nagyszarvai Csibészeket, s felszállt velük Meseország legszebb fáira. Na persze azért, hogy onnan, a legmagasabb ágakról lecsippentsék a sok nívó, rendezői, legszebb képzőművészeti alkotás, gyermekzsűri, nagydíj stb. elismeréseket. Folyamatosan hódolt e csodálatos műfajnak. Egy kivételével, aktív résztvevője volt minden Duna Menti Tavasznak. Aki ismerte már akkor Csepi Zsuzsát, igazolhatja, hogy valóban teljes erejével égett, mert meggyőződése volt, hogy csak így gyújthat igaz lángot a kis gyermekszívekben, akik valóban együtt lobogtak a Zsuzsa nénivel. Aztán vették az utazólevelüket és végigjárták mind az 5 Kárpát-medencei Bábfesztivált Budapesten, ahonnét elhozták Szlovákiának járó első díjat, József Attila díjat, A legjobban megrendezett bábjáték díját, A leglátványosabban kivitelezett játék díját. Jelen pillanatban is szoros barátság köti a Szigetközben lévő Halászi község felnőtt bábosaihoz, ahol évente vendégszerepelt csoportjával. Hat éven keresztűl nemzetközi bábfesztivált rendezett Csallóköz-Szigetköz címen. 1998-ban pedagógusként Felbárra került, ahová természetesen magával vitte a bábos tudományát is. Ez a lelkes csapat is, aki Amadé László, hajdani költő nevét viselte,sorban hozta a közös munka szebbnél szebb eredményeit, csodálatos élményeit. Közben Csepi Zsuzsa életében sem állt meg az idő. Ijedten vette észre, hogy adatlapjára azt írták: nyugalmazott pedagógus. De mielőtt, mint a mesében:óriási kétségbe esett volna- kapott egy felkérést, hogy vezessen Dunaszerdahelyen egy felnőttekből, méghozzá pedagógusokból álló társulatot. Ekkor született az Aranykert Bábszínház Társulata, amely ezidén már hetedik éve működik. Nem könnyű, de a leggyönyörűbb feladat ez, vallja Zsuzsa. A leggyönyörübb, mert egy rendkívül tehetséges, szakmájukat ismerő és szerető tíz emberről van szó, akik a társulatot alkotják, s akik óriási széles skálán terjesztik a bábjátszás csodálatos műfaját munkahelyükön is. Munkájukat most Dunaszerdahely város önkormányzata segíti, s otthont ad ez a kellemes, családias művelődési ház, melynek jelen pillanatban a világot jelentő deszkáin állunk. Tehát Csepi Zsuzsa az Aranykert bábszínház virágszálaival járja most a magyarlakta vidékek óvódáit, iskoláit, művelődési házait, falvait és városait Pozsonytól Kisgéresig, Királyhelmecen keresztül. Viszi a magyar szót, óvja a magyar nyelvet. Társulatával válogatja a sok bemutatásra kerülendő darabokat, szemezget a magyar irodalom gyöngyszemeiből. Vallja, hogy a legjobb oktatási módszer a báb.Legnagyobb vágya, hogy Felvidéken létrejöjjön egy igazi, magyar állandó jelleggel működő bábszínház, s jó lenne, ha ehhez a nemes törekvéshez talán az Aranykert bábszínház társulata hintené el az első magvakat.
