Balik Judit (Mics Károly Díj) - 2014
Pobori Sándor laudációja
Tisztelt ünneplő közönség, kedves fesztiválozók!
Engedjék meg, hogy az Ipolynyéki CSEMADOK Helyi Szervezetének elnökeként eleget tegyek azon kedves kötelességemnek, hogy a mai ünnepségen méltassam Balik Judit díjhoz kapcsolódó tevékenységét.
Annál is szívesebben teszem ezt, hogy a Mics Károly-díjról van szó, amelynek névadója a mi mesterünk volt – hosszú évekig, egészen váratlan és kegyetlenül hirtelen jött haláláig rendezte a helyi műkedvelő színjátszók előadásait. Nem volt kérdés 2005-ben, hogy ez után a fájdalmasan szomorú esemény után kit lehet megbízni a munka folytatásával. Nem volt véletlen, hogy éppen Balik Juditot kértük fel a feladatra – aki örömünkre igent is mondott a felkérésre, hiszen ő akkor már sokéves színpadi tapasztalattal rendelkezett.
Gyerekkora óta aktív szereplője volt ünnepi megemlékezéseknek, irodalmi esteknek, szavalóversenyeknek. Gimnazistaként Vas Ottó József Attila Irodalmi Színpadában volt négy évig lelkes szavaló. Főiskolásként a nyitrai kollégiumi rádió magyar adásának volt szerkesztője és bemondója. 1985-ben „debütált” otthon, Iploynyéken, A néma levente című Heltai vígjáték Zíliájaként – ebben a darabban játszott először a díj névadójával, Mics Károllyal. És attól fogva nem került színjátszóinktól bemutatásra olyan darab, amelyben Judit ne szerepelt volna. 1987-ben Komáromban, a Jókai Napokon Kiváló Alakításért Díjat kapott Dávid Teréz Időzített boldogság című vígjátéka egyik szerepének megformálásáért. De elmondása szerint soha nem a díjakért művelte, illetve műveli mind a mai napig az amatőr színjátszást. Egyszerűen hisz a közösség megtartó erejében, a fiatalok és idősebbek szabadidejének ily módon történő értelmes eltöltésében és a közönség szórakoztatásában. Szereti, ha összejön egy jó csapat olyan emberekből, akik összetartanak, barátkoznak, jól érzik magukat a közösségben és amellett kicsit „színészkednek”. Tudatában van annak, hogy manapság úgymond „menő” különféle alternatív, modernista, kicsit elvont darabokat színpadra állítani, és ezekkel meghökkenteni, akár sokkolni a közönséget; de lévén szó falusi színjátszók vezetőjéről, akik elsősorban a saját falusi közönségükért tevékenykednek, ő megmaradt a közérthető, szórakoztató, könnyedebb daraboknál.
Sok ember megfordult már vezetése alatt a csoportban: volt, aki 1-2 évig tudott csak szerepet vállalni, de olyan is akadt, aki akár évtizedekig dolgozott közösen a díjazottunkkal. Fontosnak tartja hangsúlyozni és megköszönni az önzetlen segítséget, amit akár a Csemadok vezetőségétől, akár a helyi önkormányzattól kap a munkájához.
Az Egressy Béni Színjátszó Fesztiválon vagyunk, így feltétlen szeretném megemlíteni, hogy Balik Judit itt már többször szerepelt, akár színészként, akár rendezőként. Először 2003-ban a Huszárkisasszony című zenés vígjátékkal, legutóbb pedig tavaly, a Jegygyűrű a mellényzsebben című darabbal voltunk jelen a fesztiválon.
Eddig Judit színjátszó csoportban végzett munkájáról beszéltem; el kell azonban mondanom, hogy egyéb téren is abszolút aktív Csemadok-tagról van szó. Sok olyan terület van, ahol becsülettel műveli és képviseli a magyar kulúrát. Nem múlik el helyi rendezvény, amelynek szervezésében és megvalósításában ne venné ki részét. Hosszú évekig működött nemcsak Ipolynyéken, de a régióban is különféle kulturális rendezvények szereplőjeként, műsorközlőjeként, tevékeny tagja a Palóc Társaságnak, és sorolhatnám még a kisebb-nagyobb feladatokat, amelyekkel hozzá lehet fordulni a sikeres megvalósítás reményével. Teszi mindezt nem kevés iskolai feladata mellett, lévén szó aktív pedagógusról. Ezért is örülünk, hogy munkáját nemcsak otthon, de itt, az Egressy Béni Fesztiválon Önök is értékelik és díjazzák.
