Az intézet egy számos nép által lakott térség csupán egyik alkotóeleme, amelynek éppen ezért nem egy, de sok-sok kulturális emlékezete van. Az elmúlt évtizedekben rengeteget tett és tesz emlékezetpusztulása ellen.
A Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdaság Autonóm Tartomány alapításában működő, zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek, mint állami intézménynek a létrehozása (2005) azoknak az új igényeknek a jelentkezését jelezte, amelyek immár a vajdasági magyar szellemi élet teljessé tételét szorgalmazták, s új értéket jelentettek a szellemiség alakulásában és autonómmá válásában. A teljesség igényében jelölhetjük meg azt az új minőséget, amelynek az volt a célja, hogy a vajdasági magyar nemzeti közösséget már átfogó, a legtöbb esetben mozgalmi jellegű kulturális szerveződésekkel közösen a kultúra és a tudományosság minden olyan területén támogatja. Főként, ahol önálló kisebbségi intézmények nem hozhatók létre (könyvtárak, múzeumok, levéltárak, műemlékvédelem stb.), az intézet felvállalja az ott folyó munkának az irányítását, segítését, mégpedig az egész régióra kiterjedő közművelődési tanácsadással és szolgáltatásrendszerrel.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet vezető és kezdeményező a vajdasági magyar közgyűjteményi és információs szolgáltatásokban. A magyar közművelődési élet egyik főszervezője, a tudományos kutatások kezdeményezője és vezetője. Feladata a vajdasági magyar nemzeti közösség kultúrájának dokumentálása, kutatása és bemutatása; szakkönyvtárak és internetes adatbázisok kialakítása és működtetése; szakmai képzések, illetve tudástranszfer; információszolgáltatás, tanácsadás; a kulturális értékek bemutatása, társadalmi hatásának, a művelődési intézmények változásának vizsgálata; a művelődő közösségek tevékenységének elemzése, ezek fejlődését szolgáló kísérletek végzése; továbbá egyéb tudományos és közművelődési szolgáltatások.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben sikerült kialakítani egy vajdasági magyar könyv-, kép-, mozgókép-, kézirat- és levéltári gyűjteményt, ún. dokumentációs központot, amelyben mint kutatási térben a legkorszerűbb műszaki feltételek segítik a tudományos és egyéb kutatómunkát. Mindezek felett egy országos információs adatbankot működtetünk, szakmai információkat gyűjtünk és ezek közérdekű felhasználását elősegítjük. Üzemeltetünk egy magyar közművelődési információs hálózatot, de megszervezzük a könyvtárosok, a közművelődési szakemberek, a helytörténészek, a pedagógusok, az amatőr színjátszók, rendezők képzését és továbbképzését, valamint szakmai igényeinek kielégítését is (Kapocs Könyvtári Csoport, dráma- és szakirodalomtár, közvetlen tanácsadás és segítségnyújtás). Elősegítjük a kulturális közösség- és településfejlesztő tevékenységeket több szórványközösségben is. Folyamatosan működtetjük a vajdasági művelődési portált, a Vajdasági Magyar Digitális Adattárat (www.vmmi.org; http://adattar.vmmi.org) és ápoljuk az intézet feladatkörébe tartozó területeken hazai, magyarországi, Kárpát-medencei és nemzetközi kapcsolatokat is. Jelentős tudományos kutatói és kiadói tevékenységet folytatunk, melynek eredményeként 2010 végéig csaknem félszáz könyv és CD-ROM megjelentetését tudhatjuk magunkénak.
Intézményünk a Vajdasági Művelődési Intézeten kívül még négy, hasonló feladatok ellátására alapított tartományi intézménnyel, a horváttal, a románnal, a ruszinnal és a szlovákkal, közösen alakítja munkáját és együttműködését. Az intézet alapító tagja a tevékenységében hat közép-kelet-európai országra (Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) kiterjedő Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalnak is, amely a közös múlt és az egységesülésre törekvő jelen újragondolásának szándékával jött létre. Ennek a sajátos intézményhálózatnak a célja a regionális sajátosságok megőrzése mellett a Kárpát-medencei magyar identitástudat erősítése a közművelődés eszközeivel. Együttes közművelődési gondolkodásmód és közös cselekvés kialakítása képzésekben, művelődéskutatásban, jövőtervezésben, módszertani központok létrehozásában, valamint a közös szakmai minimum megfogalmazása egy közös magyar információs hálózat kialakításával és működtetésével. Mindezek felett naprakész információk szolgáltatásával nem feledkezve meg a multikulturális környezet lehetőségeinek hasznosításáról sem. Az intézetnek jelenleg hét állandó munkatársa van a szükséges tizenöt helyett.
Az elmúlt évek legjelentősebb projektumai: a Kalangya (1932–1944) című délvidéki irodalmi folyóirat teljes digitalizálása, a zentai Városi Múzeum Tóth József Alapítványának több száz képzőművészeti alkotásból álló, a vajdasági kortárs magyar képzőművészet egyik legteljesebb gyűjteményének digitalizálása. A Vajdasági Magyar Művelődéstörténeti Lexikon (2009–) szócikkeinek kidolgozása, a Magyarok a Vajdaságban című kronológiasorozat (2008–) elindítása, közművelődési és tájékoztatási hálóépítés (2008–), Emlékezet kiadói önéletírás-sorozat (2010–) stb. Konferenciáink közül a legfontosabbak A Kárpát-medencei Népzenekutatók VII. Konferenciája, Délvidék/Vajdaság társadalomtudományi műhelytalálkozó (2006). Jelentősek még a Bennünk élő múltjaink Kárpát-medencei társadalomtudományi konferencia (2007), „Ezt az ereklyét…” Kárpát-medencei olvasáskutatási konferencia (2008) és az Egyén és közösség nemzetközi interdiszciplináris társadalomtudományi konferencia (2010). Szakmai találkozóink, illetve képzéseink szintén tekintélyesek, mégpedig a Kárpát-medencei Kulturális Fórum (2006–), Vajdasági Magyar Amatőr és Diákszínjátszók Tábora (2008–), Vajdasági Magyar Helytörténészek Szemináriuma (2006–), könyvtárosok akkreditált képzése (Euro-Téka Szabadegyetem), akkreditált pedagógus-továbbképzések (2010–). Mindezek felett a kortárs művészetek bemutatását és népszerűsítését sem hanyagoljuk el. Minden évben megrendezésre kerül az Énekelt Versek Zentai Fesztiválja (2006–), Új tudás – műveltség mindenkinek Kárpát-medencei irodalmi, képzőművészeti, fotó- és filmszakmai programok, találkozók.
Hajnal Jenő
