Dunaszerdahelyen járt Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a hungarikum-mozgalom egyik elindítója.
Az öttagú magyarországi delegáció – Lezsák Sándor, dr. Szabó Mátyás, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője, dr. Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság Értéktár Koordinációs megbízottja és Németh Szilvia, a Magyar Országgyűlés Alelnöki Titkárságának vezetője – akiket Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet vezetője kalauzolt, előbb a városházára érkezett, ahol Hájos Zoltán polgármester, Horváth Zoltán és A. Szabó László alpolgármesterek, Ibolya Ildikó, a városi művelődési központ igazgatónője, valamint Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója fogadták.
Lezsák Sándor látogatásának egyik célja Felvidéken is folytatni a Lakiteleki Népfőiskola közös értékfeltáró munkáját, azaz feltérképezni a Csallóköz, illetve a teljes Felvidék szellemi és tárgyi értékeit. Ebben a felvidéki érték-leltárban több területet is szeretnének megismerni, bejárni, különösen most, mikor a legkisebb település is keresi saját múltját, s vele identitását.
A hungarikumok felvidéki összegzésének egyik „munka-központjaként” – elhelyezkedése, illetve regionális szerepe miatt – pedig épp Dunaszerdahelyet szeretnék választani.
Ebben az érték-leltár munkában várják a segítséget, tapasztalatokat, és nyitnak az együttműködésre, hiszen közös ügyről van szó – fogalmazott Lezsák Sándor, aki a minisztereket, akadémikusokat és más szaktekintélyeket tömörítő 16 tagú Hungarikum Bizottságban is meghatározó tag.
Hájos Zoltán polgármester köszöntőjében kiemelte, örömmel tekintenek arra, hogy a hungarikumok kérdésében Dunaszerdahelyet is megkeresték, amelyet fontosnak tart, különösen annak fényében, hogy az elszakadt nemzetrészek értékeit is fel kívánják mérni, vagyis a nemzet is egységként tekint minden, így a határon túl fellelhető szellemi és tárgyi értékére is.
A közvetlen hangvitelű találkozón a polgármester bemutatta a várost, ismertette annak regionális szerepét, egyben jelezte, úgy látja, „a Felvidék fontos kérdésekben Dunaszerdahelyre figyel”. Szó került a kétnyelvűségről is.
„A nemzeti értékek számbavétele, és tegyük hozzá, gondozása fontos kérdés mindannyiunk számára, és ehhez valóban széles körű összefogásra van szükség. Ebben itt Dunaszerdahelyen partnerre találtak.” – summázta a találkozót A. Szabó László alpolgármester is.
A városházi egyeztetés után a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet tanácstermében folytatták a már szakmai megbeszélést, ahol a vendégeket az intézet igazgatója, Huszár László, illetve a Felvidéki Magyar Értéktár munkatársai közül Bödők Károly, Kovács Tamás és Nagy Attila helytörténész fogadta.
A találkozón Huszár László bemutatta az intézet több digitális – népzene, szövegfolklór, kép-, hang- és videotár – adatbázisát, illetve külön hangsúllyal ismertette a jelenleg 1740 emlékhelyet feldolgozó, ingyenes online Emlékhelyek a Felvidéken adatbázist, a Jeles felvidéki személyiségeket ismertető digitális adatbázist, valamint a Felvidéki település-mustrát.
Ez utóbbi a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet adatbázisainak összesítése, melyek egy-egy település értékeihez köthetők. A HAGYOMÁNYOK csoportban gyermekjátékok, kiolvasók, mondókák, közmondások, lakodalmi és vőfélyversek, népdalok, népmesék, népmondák, népi játékok, néptáncok, kvízek, a JELEK csoportban emlékhelyek, kiadványok, rendezvények, ünnepélyek, a KÖZÖSSÉGEK csoportban a Csemadok szervezet megalakulása, a működése, az amatőr művészeti együttesek, a SZEMÉLYISÉGEK csoportban az országos rendezvényeken eredményesen szerepeltek, a szövetség kitüntetettjei, jeles személyiségek, kézművesek, iparművészek adatai találhatóak, illetve fellelhető itt is a SZLOVÁKIAI MAGYAR ADATBANK, amely 1880 és 2011 közötti települési adatokat tartalmaz.
A találkozón mindkét fél a szakmai munka közös folytatását, egymás segítését látta fontosnak, amelynek további lépéseit a következő egyeztetésen beszélik majd át.
____________________
Mi minősül Hungarikumnak?
A Hungarikum olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet belföldön és külföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékeként tartanak számon, védett természeti értékek, vagy kiváló nemzeti termék, vagy amelyet az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint végzett egyedi értékelés eredményeként a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít, vagy amely e törvény erejénél fogva hungarikumnak minősül.
Nemzeti érték: magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez. (A 2012. évi XXX. Törvény A Magyar Nemzeti Értékekről és a Hungarikumokról)
Forrás:
